"Éhes gyerekek uborkát ettek kenyérrel, az elsősök sírtak, éhesek voltak! Megkóstoltam, büdös és undorító" - ezt írta egy felháborodott anyuka a Facebookra egy békéscsabai általános iskola keddi ebédjéről. A főétel aznap "fokhagymás harcsaapró" volt burgonyás csicsókával és uborkasalátával, ami az étlapon nem is hangzik olyan rosszul, a tányéron azonban már inkább mosléknak nézett ki - legalábbis a Facebookra feltöltött fotó szerint. Az ehetetlen menzakoszt miatt a szülők felháborodtak a közösségi oldalon, az ételt készítő békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény (GYI) pedig minden érintettől elnézést kért és kárpótlást ígért.
Dávidné Tóth Edit, az étkeztető cég igazgatója közleményben jelezte: négy éve csatlakoztak a Mintamenza programhoz, amely célja az egészséges táplálkozás bevezetésén túl az új, a gyerekeknek eddig ismeretlen ízek bevezetése. Ennek része a csicsóka megismertetése, így új ételként megjelent "a burgonyás csicsóka" - a nem túl szerencsés fogadtatás miatt viszont most lekerült az étlapról. A Mintamenza Csapat Facebook oldalán ugyancsak közleményben reagált, úgy vélik, az interneten keringő képen látható étel nem egyenlő azzal, amit a gyerekeknek az iskolában szolgáltak fel - már csak azért sem, mert a képen műanyagtányérban volt a rémcsicsóka, a GYI által ellátott iskolákban viszont nem használnak egyszer használatos edényeket. Ráadásul szerintük a fotón összeöntött adagok láthatóak. Leszögezték: azzal ők is egyetértenek, hogy a képen látható étel nem felel meg a minimális elvárásoknak sem.
Az étkeztető cég csütörtökre kárpótlást ígért a diákoknak, Dávidné Tóth Edit lapunknak elmondta, tegnap a gyerekek ebédjük mellé friss péksüteményt és dobozos gyümölcslét kaptak. Az igazgatónő szerint egyébként eddig nem voltak problémák, a burgonyás csicsókáról azonban még ő is elismerte, önmagában sem nyújt túl szép látványt. Mint láthattuk, a harcsaapróval összekeverve pedig még visszataszítóbb. Dávidné azt is elmondta, 2012 óta főznek teljesen új receptúrák szerint. Csicsókát viszont most főztek először. "Amikor új recepteket hozunk be, mindig történik próbafőzés. Ez most sajnos nem volt" - mondta az igazgató. Hogy pontosan miért nem, azt nem tudtuk meg. Dávidné azt viszont hangsúlyozta: az ételt nem a képen látható módon kellett volna tálalni. "Mi az ételt elkészítjük és leszállítjuk, de nem a mi dolgozóink tálalják" - mondta.
- A békéscsabai esetről nem sokat tudok, azt viszont elmondhatom, hogy a Mintamenza programnak nem sok köze van az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kidolgozott menza rendelethez - mondta megkeresésünkre Gál Pál Zoltán. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége elnöke szerint a kettőt sokszor összekeverik, pedig a Mintamenza már jóval az állami menzareform előtt működött. Dávidné Tóth Edit ehhez hozzátette: a Mintamenza program szakértői korábban több alkalommal is kritikai véleményt fogalmaztak meg az Emmi rendeletével kapcsolatban, különös tekintettel az ételek sótartalmával kapcsolatos rendelkezésekre.
Az biztos, hogy a szeptember elsején indult nemzeti menzareform sem nyerte el a diákok és a szülők egy részének tetszését. A legtöbben arról panaszkodnak az iskolákban és a közösségi oldalakon, hogy az ételek sótlanok, ezáltal szinte ehetetlenek. Mint ismert, a kormányzat az egészséges iskolai étkezés jegyében grammra pontosan megszabta, hogy a felszolgált menük mennyi sót, cukrot, zsiradékot tartalmazhatnak. A szülők azt panaszolják, hiába fizetnek a menzáért, a gyerekek nem eszik meg az ízetlen ételt, ezért éhesen mennek haza.
Az étkeztető cégek viszont nem tudnak mit tenni, szerintük ők úgy főznek, ahogy az új szabályok előírják. Sokak szerint a probléma országos, Szegeden például petíciót is indítottak a szülők, amelyet több mint 1300-an írtak alá. Úgy vélik, a só- és cukormennyiség drasztikus csökkentése miatt az ételek ehetetlenek, a natúr joghurthoz hozzá sem nyúlnak a gyerekek, a mindennapi tej pedig az arra érzékenyeknek hasfájást okoz. De nemcsak a szülők, az étkeztetők is panaszkodnak, többen úgy látják, egyre több étel kerül a kukába a reform bevezetése óta.
- A liszt, a só és a cukor visszaszorításán belül a kevesebb sótartalom adja a legnagyobb problémát, nagy kihívást jelent az étkeztető cégeknek - erről már Tettinger Antal beszélt nekünk. A Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke úgy véli, vannak olyan természetes ízfokozók, amelyek nincsenek összefüggésben a sómennyiséggel, ezekkel lehetne javítani az ételek ízén. Problémát jelent az is, hogy nem minden konyha kellőképpen felszerelt, Tettinger szerint az egészségesebb étkezéshez nemcsak új receptek, hanem új konyhatechnológiára is szükség lenne.
- Az étkezés a legnagyobb kockázati tényező az életünkben, oda kell figyelni. Mindehhez azonban az emberek szemléletmódján is változtatni kell - mondta a szakember, hozzátéve: az egészségesebb iskolai étkezés bevezetésénél is fontos lenne a fokozatosság, ami most történik, az viszont túl gyors. Hangsúlyozta azt is, hogy az étkezés az iskolákban, óvodákban is örömet kell hogy jelentsen, ehhez viszont nemcsak egészséges, de ízletes és esztétikus ételek kellenek.