A biztonsági határzár működik. Magyarország példáját pedig egyre többen követik Európában - szögezte le Lázár János, ismét felhozva példának Ausztriát. De jött Németország is, ahogy a miniszter a maga pattogós, ellentmondást nem tűrő stílusában újfent és nyomatékosan megismételte, hogy Magyarország nem kér a kvótákból, és "mi" nem akarunk betelepíteni senkit, nem akarunk befogadni senkit. (Merkel kancellár arról beszélt, hogy meg kellene fontolni a bevándorlás legalizálását. ) Lázár miniszter szerint Németország a saját akaratát rá akarja kényszeríteni Európára. Ha Németországnak lelkiismeret-furdalása van valami miatt, és bárkit le akar telepíteni, azt megteheti, de az nem lehet kötelező Magyarország számára - tette hozzá. (ezt aztán hosszasan variálta, beszélt arról is, hogy ő még lakossági fórumain nem találkozott olyan emberrel, aki szerette volna, hogy a környezetébe bevándorlókat telepítsenek)
Magyarország felé 40 ezer visszatoloncolási kérelem van - ezt némi drámai felhanggal jelentette be a miniszter, sietve hozzátéve, hogy hiába, "mi" ugyanis senkit nem fogadunk be, Brüsszelben pedig meg kell akadályoznunk, hogy életbe léphessen a kötelező kvóta. Elmondta azt is: a kormány a szerdai ülésén arról döntött, hogy fenntartja a négy megyére déli vonatkozó rendkívüli eljárásrendet.
Ismét - akárcsak a megelőző Lázár-tájékoztatón - előkerült a földárverések ügye. A miniszter szavai szerint az ellenzék, amely kritizálja a terveket, a külföldieknek játszaná át a magyar földeket, és a "nagybirtokosok" érdekeit védi, sőt Lázár János egyenesen a földművesek megtámadásaként értékelte, hogy ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak a tervezett állami földértékesítések ügyében. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnél mintegy 100 ezren érdeklődtek a földárverések iránt, 60 ezren potenciális vásárlóként kértek információkat. Tudatta azt is, hogy november 18-án tárgyal a kormány a mintagazdaságok rendszerének felállításáról, ami egyebek mellett az állami ménesbirtokokat érinti.
Az Országgyűlés mai ülésén tárgyalt arról a kormányzati előterjesztésről, amely több hatósági eljárás illetékének és igazgatási díjának eltörléséről szól. A javaslatot - amint azt korábbi tájékoztatóján már jelezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter - Lázár János terjesztette be, aki ma a parlamentben azzal indokolta a javaslatot, hogy túl nagy bürokrácia, benne a sok illetékkel, az állam versenyképességét csökkenti. Minderről a kormányzati tájékoztatón is beszélt a miniszter, kiemelve a szélessávú internetszolgáltatás kiterjesztését, valamit az elektronikus kommunikáció fejlesztését az állampolgár és az állam között is.
A polgármesterek fizetése is szóba került a tájékoztatón. Lázár János elmondta, arra tesznek javaslatot, hogy kistelepülések (1500 fő alatti) vezetőinek fizetése 30 százalékkal nőhessen, ám csak akkor, ha ezt az adott település belső forrásokból finanszírozni tudja. Ezzel a legalacsonyabban kereső településvezetők jövedelme 75 ezer forintról mintegy 95 ezer forintra emelkedhet. Megismételte: mindez saját forrásból valósítható meg. Beszámolt arról is: lazulhatnak a 3000 fő alatti települések vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai, így ők más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett.
Bölcsődék ügye - nagyvonalú tervek és ígéretek hangoztak el a tájékoztatón a fejlesztések kapcsán, de Lázár János szavai szerint nem pusztán a helyek számát tervezik bővíteni, hanem minőségileg is javítani készülnek, a bölcsődékben munkát vállalók helyzetének átgondolásával. Három új bölcsődei ellátástípust vezetnek be és a bölcsődei dolgozókra is kiterjesztik a pedagógus életpályamodellt - jelentette be Lázár János. A tájékoztatása szerint mini-, munkahelyi és családi bölcsődék feltételeit dolgozzák ki, a kormányzati szándék szerint könnyebb lesz létrehozni, fenntartani ezeket, illetve az intézmény felügyeletére bízni a gyermekeket.
Itt tért rá a miniszter a gyermekéhezés ügyére, ám úgy, hogy ez a szó nem hagyta el a száját. Lázár János szerint a kormány nagyon sokat tett azért, hogy a gyerekek megfelelő módon táplálkozhassanak (jelezte azt is, hogy 2017. január 1-jétől napi négyszeri étkezést biztosítanak a gyermekétkeztetésben ) és az éhezés ügyének naprenden tartása pusztán az ellenzék politikai haszonszerzésének eszköze.
Az újságírói kérdésre, miszerint most akkor mi a helyzet a sajtókémtörvénnyel, nem Lázár miniszter, hanem Kovács Zoltán kormányszóvivő válaszolt tömören: szerinte szemantikai félreértésről van szó. (Mint ismeretes Rogán Antal minisztériuma útján még szerdán nyugtatgatta a kedélyeket: a Pintér-féle javaslatot az ellenzék tudatosan félreértelmezi és félremagyarázza. Abban ugyanis a félremagyarázással ellentétben, nincs szó arról, hogy online újságok, illetve tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe titkosszolgálati munkatársakat delegálnának.) Közben az Origo információi szerint -noha a kormány cáfolta, hogy titkosügynököknek a sajtóba beépítése lenne a szándéka a belügyminiszter által jegyzett törvénymódosítással - tartva egy, az internetadós tüntetéshez hasonló tömegtiltakozástól, a Fidesz saját módosító javaslattal húzza ki a törvényből ezt a passzust.