Bírálta, hogy a tárgyalt beszámolókat az MNB felügyelőbizottsága nem fogadta el, mivel sokáig nem is volt ilyen testület. Megjegyezte, ha lett volna, talán kevesebb embert "kopasztanak meg" a brókerbotrányok. Felrótta a szocialistáknak, amiért az európai gyakorlathoz hasonlóan "szent tehénnek" tekintik a független monetáris politikát, amelyet megítélése szerint csak erősít, hogy az elszámoltathatatlan Európai Központi Bank demokratikusan választott kormányok torkán nyomhatja le javaslatait.
Schiffer András emlékeztetett: bár vitatta a korábbi elnök által képviselt erős forint politikáját, és helyesnek ítéli a nemzeti valuta gyengítését, azt azonban nem tartja elfogadhatónak, hogy az eltérő politikából származó árfolyamnyereségét az MNB "elképesztő dilettantizmussal, törvénytelenül elkótyavetyéli". Szerinte ha véget ér az antiinflációs hullám, a jegybank kénytelen lesz kamatot emelni, amellyel vesztesége keletkezik majd, ezt pedig tartalék híján az adófizetők pénzéből kell pótolni.
Szerinte a kötelező tartalékolási céltól az MNB nyereségét csak két esetben lehetett volna eltéríteni: a felügyeleti hiányosságok miatti kártérítési kötelezettségének teljesítése, vagy a devizahitelesek helyzetbe hozása érdekében. Sérelmezte, hogy nem ez történt, ehelyett ingatlanokra és műkincsekre fordították a forrást. Az LMP frakcióvezetője elégtelennek ítélte az MNB felügyeleti tevékenységét is, emlékeztetve: a minisztériumok előbb tudtak a Quaestor bukásáról, mint a kisbefektetők. Bírálta a növekedési hitelprogramot, és úgy ítélte meg: a pénzügyi rendszer hitelnyújtó képességét kellene helyreállítani.