Le kell rohanni Magyarországot, az USA csak most kezdi címmel közölt cikket a Magyar Idők, amiben azt írják, hogy az amerikaiak szerint a Bell által minap megfogalmazott bírálat nem volt elég kemény, ezért eligazításra hazarendelték a nagykövetet. A kormánypárti lap szerint tegnap egy, a két kormánytól független, de a kétoldalú kapcsolatokra rálátással bíró forrás is megerősítette, hogy Victoria Nuland Európa-ügyi államtitkár szerint Bell „puha”, nem elég konfrontatív, ezért rendelte haza.
A lap szerint az Egyesült Államok újra felerősítheti az Orbán-kormánnyal szembeni bírálatait, ahogy, ha lassan is, de közelednek a 2018-as választások. Szakértők szerint azonban ez csak kommunikációs fogás, mivel nyilvánvaló, hogy Bell nem saját magától mondta el a Corvinus Egyetemen megfogalmazott bírálatát, hanem a kormánya utasítását követte betűről betűre. Akkor viszont Amerika miért bírálná azokat a mondatokat, amiket ő maga adott a nagykövet szájába? A magyar kormány - szakértők szerint - tehát azt akarja sugallni, hogy Amerikának még a nagykövet korrupciót, a médiaszabadság korlátozását firtató beszéde sem volt elég kemény, így gerjesztve tovább az Amerika-ellenes szólamokat az országban.
Ahogy a Népszava is beszámolt róla, Colleen Bell a Corvinus Egyetemen mondott beszédében élesen bírálta a magyar kormányt, és azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott Magyarországgal kapcsolatosan, a korábbi aggodalmak fennmaradtak.
„Sajnos vannak, akik nem hisznek abban, hogy a demokratikus értékek a béke és jólét legjobb alapjai” – jegyezte meg Bell, aki beszédében megjegyezte, az Egyesült Államok nem fog bocsánatot kérni azért, hogy ezeknek az értékeknek a védelmében hallatja a hangját. „A nacionalista, intoleráns retorikát oda kell hajítani, ahová való, a szemétdombra” – mondta. Bell pontról pontra felidézte mindazokat a fenntartásokat, amelyeket néhány éve már Hillary Clinton akkori külügyminiszter is szóvá tett, s amelyet a nemrégiben kiszivárgott amerikai non-paper is tartalmazott.
Washington számára továbbra is prioritás a korrupció elleni harc. Bell aláhúzta, hogy a közbizalmat akkor lehetne erősíteni, ha a korrupciós ügyekben érintetteket bíróság elé állítanák, a tisztségviselőket elszámoltatnák, s nyilvánosságra hoznák ezeket az eljárásokat. Aggodalmát fejezte ki a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a növekvő hatalomkoncentráció, a bíróságok függetlensége, az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása miatt. „A döntéseket anélkül hozzák meg, hogy az érintetteknek lehetőségük lenne agggályaik, fenntartásaik kifejtésére” – mondta a nagykövet október 28-án.
Ezután a kormány újra Amerika-ellenes hangokat ütött meg, Szijjártó például másnap reggel úgy reagált: "Sokszor hallhattuk már a Bell egyetemi előadásán elmondott amerikai véleményeket, azok semmi újdonságot nem tartalmaztak" - mondta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel Magyarország nem az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió tagállama, "a nagykövet által felvetett kérdéseket az Európai Unióval vitatjuk meg.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte ugyanezt mondta el: Magyarország "egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. Köszönjük szépen az amerikai tanácsokat, de nincs rájuk szükségünk - jelentette ki múlt héten a kancelláriaminiszter.
