A jegybank 2016 januárjában elindítja az növekedést támogató programot (ntp), amivel a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését kívánja ösztönözni, és meghirdetik a piaci hitelprogramot (php) is. Eközben fokozatosan kivezetik a GDP növekedéséhez legfeljebb minimálisan hozzájáruló nhp-t is - jelentette be egy tegnapi elemzői értekezleten Nagy Márton.
Az MNB alelnökétől megtudtuk azt is, hogy jövőre az nhp felvehető összegét a jelenlegi 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökkentik, a keretösszege is 600 milliárd forint lesz, amelynek a felét 2016-ban devizában vehetik igénybe azok a kkv-k, amelyeknek bevétele nem forintban keletkezik. Az egy év alatt kihelyezendő 600 milliárd forint egyáltalán nem mondható csekélynek, hiszen az nhp második szakaszában 2 év 3 hónap alatt 1000 milliárd forintot helyeztek ki. Valószínűleg a jegybank a hitelek igénylésének bővülését arra alapozza - vélik a szakértők -, hogy jövőre kevesebb uniós támogatás érkezik. A forinthitelek maximális ügyleti kamata továbbra is 2,5 százalékos marad.
Az nhp a piaci kamatozástól teljesen független hitelezési forma, ezért látta az MNB elérkezettnek az időt a piaci hitelprogram beindítására. Ennek lényege, hogy az MNB átvállalja a bankok kamatkockázatait, és csökkentik a kkv-hitelek mögötti tőkekövetelményeket is. Szakértők szerint ez valóban látványos támogatásnak látszik, de a bankok a gazdasági világválságot követően megtanulták, hogy a vállalatok kockázatait szigorúbban bírálják el, és egy hitelezést ösztönző program aligha változtat ezen a magatartásukon.
Nagy Márton - közvetlenül idei alelnöki kinevezéstét követően - azt a meglepő kijelentés tette, hogy a jövőre tervezett bankadó csökkentést ahhoz kötik, hogy a pénzintézetek hiteleznek-e vagy sem. Ez a szándék azonban a Bankszövetségnél kiverte a biztosítékot, mert éppen a pénzintézeti különadó kirovása az egyik fő oka annak, hogy a bankszektor tekintélyes része veszteségessé vált. Nagy Márton kedden éppen ezért többször is hangsúlyozta, hogy az új hitelezést ösztönző program a Bankszövetséggel egyetértésben született meg. Talán éppen ennek a hatására az MNB egyelőre csak pozitív ösztönzőket használ a hitelezés élénkítésére, de igénybevételüket részben a banki kkv-hitelállomány növelésének szándékához köti. A szankciókat, ha kissé enyhített formában is, az MNB mégis alkalmazni fogja, mégpedig úgy, hogy a passzív bankok ne kapjanak bankadócsökkentést.
(Ez azonban csak a jegybank szándéka. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fenntartásait hangoztatta a büntetéssel kapcsolatban, ezért még előfordulhat, hogy az EBRD-nek megígért bankadócsökkentéshez mégis csak alanyi jogon jutnak hozzá a pénzintézetek.)
Nagy Márton várakozásai szerint 2016-ban nettó 250-400 milliárd forinttal, vagyis 5-10 százalékkal nő a kkv-hitelállomány, és a program "lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását". A terv mindenesetre merésznek tűnik, hiszen a legfrissebb jegybanki adatok szerint a kkv-k hitelezése - 12 hónapra visszatekintve - mindössze két százalékkal bővül, ezek szerint ennek megtöbbszörözése az MNB célja.
A piaci hitelprogram jövő évi keretösszege 1000 milliárd forint lesz, és bármikor is veszik fel hiteleiket a vállalkozások, a visszafizetés határideje 2018 végévvel lejár. Az igénybevétel feltétele, hogy a bankok az igénybe vett összeg legalább negyedével, vagyis teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék teljesítő kkv-hitelállományukat. A vállalás fejében a bankok a piacinál kedvezőbb kamatozással vehetik igénybe a kamatcsere-ügyletet.
