Jövő szerdán hallgatja meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Belügyminisztérium, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal képviselőjét a Századvég-ügyben. A testület feladata, hogy kiderítse, a Századvég Politikai Iskola munkatársai közül kik, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele az elmúlt években. Molnár Zsolt szerint a belügyi tárca nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a céget, ezért az ülésen vélhetően azt fogják mondani, hogy a munkatársak csak 2013 októbere óta láthatnak minősített dokumentumokat. Ennek ellenére a testület szocialista elnöke szerint semmiképpen nem stimmelnek a dolgok ebben az ügyben; ha ugyanis az abban érdekeltek a parlamenti bizottság előtt bebizonyítják, hogy jogilag minden rendben, a politikai felelősséget akkor is érdemes tovább vizsgálni. Molnárnak egyébként jelenleg csak feltételezései vannak, hogy a Századvég milyen anyagokból dolgozhatott, ám azt ő maga is furcsának tartja, hogy ha ha valóban csak jogszerűen fértek hozzá adatokhoz, akkor miért kaptak ilyen magas összeget a munkáért.
A testület összehívását a liberálisok kezdeményezték a hétvégén. Fodor Gábor pártelnök korábban írásbeli kérdésben tudakolta Pintér Sándortól, hogy a kormányhoz közelálló Századvég Politikai Iskola milyen anyagokból dolgozott, amikor milliárdos megbízásait teljesítette. Ha minősített dokumentumokat kaptak, akkor bűncselekmény történt. A belügyminiszter Fodornak írt válasza szerint a kormányközeli cég munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa. Az alapítvány 21 munkatársa 2013 október végén kapott úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványt, maga a cég pedig csak 2014. február 5-én kapott engedélyt arra, hogy ott államtitkokat kezeljenek.
Hozzáértők szerint azonban már 2010 óta minősített adatokkal dolgozhatott a Századvég, amelyik a második Orbán-kormány hivatalba lépése óta milliárdos megrendeléseket kapott az államtól, egyebek mellett stratégiák írására. Azt nem tudni, és talán ki sem fog derülni, korábban milyen titkos adatokhoz fértek hozzá a századvégesek, de egy alapos háttérelemzéshez titkosszolgálati iratokra, hírszerzői jelentésekre is szükség lehet. Fodor egyébként újabb kérdéseket tett fel az ügyben Pintérnek. Egyebek mellett annak a 21 munkatársnak a nevét kérte, akik megkapták a nemzetbiztonsági minősítést. A liberálisok Lázár Jánostól pedig arra várnak választ, hogy a Századvégtől kik kapnak meghívót kormányülésekre, kiknek van belépője a 2010-es kormányváltás óta a Miniszterelnökségre. Tudni szeretnék, visszavonták-e G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági minősítését azt követően, hogy főszerkesztői pozíciót vállalt, illetve van-e nemzetbiztonsági kockázata, hogy a századvéges Lánczi Tamás Habony Árpáddal és Arthur Finkelsteinnel közös céget vezet Londonban. Arra is kíváncsiak, volt-e a miniszterelnökkel is dolgozó Finkelsteinnek nemzetbiztonsági átvilágítása. Matolcsy Györgyöt pedig arról kérdezték, milyen szerződéseket kötött az MNB a nemzetbiztonsági minősítéssel most sem rendelkező Századvég Gazdaságkutató Intézettel, milyen információforgalom és adatáramlás van a jegybank és a Századvég között.
A Népszava, mint erre tegnap emlékeztettünk, jó pár évvel ezelőtt közölte, hogy az akkori Hajdú-Bihar megyei főkapitány, Sutka Sándor levelet írt a főügyészségnek, ebben számolt be a Debreceni Vagyonkezelő gazdálkodásával kapcsolatos nyomozásról: súlyos bűncselekmények gyanújáról, telefonlehallgatásokról. Emiatt annak ellenére került a bíróság elé kolléganőnk, hogy - mint utóbb jogerősen kiderült - a legcsekélyebben sem volt vétkes államtitoksértésben. Ehhez képest érdekes, hogy az illetékes szervek a Századvég-ügyben egyelőre fülük botját sem mozdítják.