MSZP: a kormány fejezze be az urizálást!
Tóbiás József (MSZP) azt vetette fel, hogy a kormánypártiak leszavazták a népjóléti bizottságban a gyermekéhezés felszámolását célzó, nyolcpárti nemzeti minimum programot. Azt követelte a kormánytól, hogy fejezze be a pazarlást, az urizálást. El kell dönteni, hogy fűtött gyepeket vagy fűtött otthonokat akarnak - mondta. A szocialista politikus fizetésemelést követelt a közigazgatásban dolgozóknak.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a szocialisták eltökéltségét kérte számon a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, és a szemükre vetette, hogy kormányzásuk alatt 15-ször emeltek különböző rezsitételeket. Kitért arra, hogy a kormány politikájának köszönhetően 140 milliárdról 77 milliárdra csökkentek a rezsitartozások. Véleménye szerint Magyarországon csökkent a nagy szegénységben élő emberek száma.
LMP: le kell állítani a kamu felzárkóztatási programokat
Ikotity István (LMP) szerint le kell állítani a kamu felzárkóztatási programokat. Emlékeztetett arra, hogy számos visszásság derült ki az Országos Roma Önkormányzat és az Emmi Türr István Képző és Kutató Intézetének (TKKI) szervezésében megvalósuló programokról, példaként a többi között a Híd a munkába, az Út a szakmaválasztáshoz programot említette.
Sürgette Farkas Flórián miniszterelnöki biztos távozását is, mert nincs szükség a tevékenységére. Kérjék végre számon, ne falazzanak neki! - szólított fel.
Rétvári Bence válaszában emlékeztetett arra, hogy bármilyen gyanú felmerült, lehetőséget adtak arra, hogy betekintsenek az iratokba. Kitért arra is, hogy folyamatosan monitoringozzák a programokat, a Híd a munkába programot a nyáron át is vizsgálták, és ennek révén 12 esetben indult szabálytalansági eljárás. Szerinte a TKKI egységbe tudja fogni a felzárkózási programokat.
KDNP: van közös feladat Amerikával
Soltész Miklós (KDNP) a Colleen Bell magyarországi amerikai nagykövet múlt heti beszéde kapcsán fejezte ki értetlenségét, mivel szerinte a magyar határvédelem sikerrel járt, és az európai közvélemény nagy része is a magyarhoz hasonló megoldásokat sürget, illetve a magyar hatóságok és az emberek minden segítséget megadtak a rászorultaknak. Hozzátette: mi is aggódhatnánk az Amerikában elharapózó erőszak, az iskolai lövöldözések miatt. A kormánypárti képviselő azt mondta, sokkal több közös feladat lenne az Egyesült Államokkal, és arra kérte a nagykövetet, hogy az amerikaiak nagyvonalú felajánlásával közös humanitárius segítséget nyújtsanak Ukrajnának és Kárpátaljának.
Rétvári Bence válaszában összegezte, hogy a magyar kormány milyen segítséget nyújtott Kárpátaljának. Ismertetése szerint idén tavasszal 85 millió forint támogatást nyújtott a magyar kormány Kárpátaljának, amelyet nyáron 650 millió forintos, széles körű programmá egészítettek ki. Emlékeztetett arra, hogy a többi között támogatják az ottani pedagógusokat, a gyermekétkeztetést, illetve a lelkészek munkáját.
Fidesz: Soros György áll a "betelepítési kvóta" mögött
Kósa Lajos (Fidesz) szerint a hétvégén kiderült, ki áll a Brüsszel által javasolt kötelező "betelepítési kvóta" mögött. Mint mondta, megszólalt Soros György amerikai milliárdos, akiről sejthető volt, hogy az idea mögött áll, és támogatásáról biztosította a kvótarendszert. Úgy folytatta: Soros szerint 4,5 millió forintot kell adni azoknak, akik Európába települnek, és ha egy országnak nincs erre pénze, akkor hitelből kell azt finanszíroznia. A kormánypárti politikus szerint nem valami "bibliai csapás" az illegális bevándorlás, hanem hús-vér emberek, dollármilliárdok állnak mögötte. Hangsúlyozta, az EU legtöbb országának semmi köze nincs a válságokhoz, Soros György volt az, aki részben finanszírozta azokat az erőket, amelyek a válságok kirobbantásában szerepet játszottak, például az arab tavasz és a narancsos forradalom idején. Harcolni kell a kötelező kvóta ellen - összegzett.
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke is úgy látta, hogy kötelező betelepítést jelent a brüsszeli kvótarendszer, amelyet a magyar kormány jogtalannak tart, ezért más európai kormányokhoz hasonlóan az Európai Bírósághoz szeretne fordulni.
A 2015. évi költségvetés módosítása
A Ház 126 igen szavazattal, 4 nem és 2 tartózkodás ellenében elfogadta az idei évi költségvetés változtatásához benyújtott összegző módosító javaslatot.
A szavazást megelőzően, a javaslatról szóló vitában Szűcs Lajos (Fidesz) rámutatott: a költségvetési bizottság kiegészítette az előterjesztést, amelynek értelmében 25 milliárd forintot biztosítanak a Modern városok programra.
Szakács László (MSZP) kifogásolta, hogy az előterjesztésben egymáshoz nem illő dolgokat "madzagoltak össze". Bírálta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hitelátvállalását. Mint mondta, az elmúlt öt évben az közmédia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal együtt több mint 700 milliárd forintot kapott. Hozzátette: szerinte nem járna plusztámogatás azért, hogy a közmédia "nem objektíven fröcsköli szét a kormányzati propagandát". Azt mondta: csupán a Modern városok program 25 milliárdjával értenek egyet.
Hegedűs Lorántné (Jobbik) szintén bírálta a közmédia adósságának átvállalását. Úgy ítélte meg: valószínűleg "offshore-lovagok" gazdagodtak a székházvásárláson. Hozzátette: nem tudható, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések keretének 60 milliárd forinttal történő megemelése által valóban a kívánt célra költik-e a forrásokat. A megyei jogú városok fejlesztésével kapcsolatban megjegyezte: inkább a kistelepüléseket kellene felzárkóztatni.
Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, hogy az MTVA-t érintő változtatást pártja elfogadhatatlannak tartja, és feltette a kérdést: a közmédia miért nem tudja kigazdálkodni a hiteltörlesztést? Felvetette az államháztartás helyzetének romlását. Elismerte, hogy a migrációs válság pluszforrásokat igényel, jelezte ugyanakkor, hogy nem érti: miért csak most módosítják ehhez a költségvetést.
Novák Előd (Jobbik) szerint a közmédia törlesztésének "nyögése" arra világít rá, hogy még nem történt meg az elszámoltatás. Bírálta a közmédia műsorkészítését, szakmai hibákat emlegetett, és szerinte a hitelátvállalással szőnyeg alá seprik az MSZP-SZDSZ kormány egyik legnagyobb botrányát, a székházbotrányt.
Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszul elmondta: a változtatásoknak megvan a fedezete, a növekvő gazdasági növekedés ugyanis nagyobb adóbevételeket eredményez. Emlékeztetett: korábban a rendkívüli kormányzati intézkedésekből mintegy 30 milliárd forintot, az országvédelmi alapból 17 milliárdot már átcsoportosítottak a migránsválságra, most részben ezt pótolják. Az NMHH és a médiaalap költségvetésének elkülönítésére hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett a rossz székházbérleti konstrukcióra, amely nem eredményezett volna tulajdonlást. Megismételte: a hitelátvállalás nem eredményezi az állam adósságának növekedését. Leszögezte azt is: minden forrás felhasználásával részletesen elszámol a kormányzat.
Interpellációk
MSZP: radikális tananyagcsökkentésre van szükség!
Hiller István egy általános iskola 5. osztályos diákjának órarendjét olvasta fel, majd a tanulók leterheltségére mutatott rá, és úgy értékelt: ezt hozta a kormány által alkotott új nemzeti alaptanterv (nat). A gyerekek fáradtak, és olyan kimerültek, hogy már beszélgetni sincs kedvük iskola után - mondta. Rámutatott: a nat lexikális szemléletű, és minden hiányzik belőle ami korszerű. Megtaníthatatlan, ezért radiális tananyagcsökkentésre van szükség - rögzítette az ellenzéki politikus, aki azt kérdezte, a kormány képviselője hallott arról, hogy a diákok fáradtak, és egyetért azzal, hogy a nat átalakítására van szükség?
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: igyekeznek nemzetközi összehasonlításban is nézni, mekkora a gyerekek leterheltsége. Tájékoztatása szerint a magyar gyerekek 5303 órát töltenek el az általános iskolákban, míg OECD átlag 7475 óra. Kitért arra is, hogy az iskolai órák mellett sok szülő gyermekét még különórára is járatja.
Az államtitkár jelezte: a nat áttekintése 2017-ben lesz ismét aktuális, akkor elképzelhető, hogy jelenlegi tananyag ritkítása lehet az egyik irány. Ugyanakkor, ha hozzányúlnak az oktatási rendszerhez, azt csak nagyon óvatosan lehet megtenni. Közlése szerint a szülőkkel való párbeszédet szeretnének indítani, amely során erről is szót ejtenének.
LMP: álljon el a kormány Városliget-projekt káros elemeitől!
Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő a Városliget tervezett beépítéséről beszélt, és azt mondta: a múlt héten nyilvánosságra került, hogy továbbra is 10 milliárdokkal támogatják a projektet, és annak két legkárosabb eleme, a nemzeti galéria és a zene háza továbbra is napirenden van. Szerinte a terveknek sem szakmai, sem gazdasági megalapozottsága nincs, és súlyosan károsítanák vele a kevés városi zöldfelületek egyikét. Szerinte a terveket az érintett önkormányzatok is ellenzik, közte a fideszes vezetésűek is, s azok nem növelnék érdemben a külföldi turisták számát. Hamis érv, hogy nő a zöldfelület, hiszen a beépítettség 5,7 százalékról 7 százalékra módosul - mondta. Felszólította a kormányt, álljon el a káros elemek támogatásától, és szervezze át úgy a programot, hogy minden magyar ember érdekét szolgálja.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy reagált: ha így álltak volna hozzá 100 éve a város fejlesztéséhez, ma se Hősök tere, se Szépművészeti Múzeum, se Műcsarnok nem lenne. Rámutatott: a zöld funkció mellett mindig ott volt a kulturális funkció a Városligetben, és ezt a szeretnék továbbra is megőrizni. A zöldfelület aránya 60-ról 65 százalékra fog nőni, így aki azt szeretné, hogy több zöldfelület legyen, egy lehetősége van, támogatja a projektet. Hozzátette: a VI. és VII. kerületi önkormányzat egyaránt támogatta a projekt megvalósítását. A millenniumi építkezések óta ilyen léptékű fejlesztés ezen a városrészen nem volt - közölte.
Az LMP a lakossági energiakorszerűsítést kérte számon
Szél Bernadett LMP-s képviselő arról beszélt, hogy a rossz nyílászárók, szigetelések miatt a magyar családok kétszer annyit fizetnek ki fűtésre, mint az osztrákok. A kormány azonban nem ad pénzt lakossági energiakorszerűsítésre - sérelmezte.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt felelte: az EU rendeletei miatt nem kaphatnak magánszemélyek vissza nem térítendő támogatást energiakorszerűsítésre, de visszatérítendőt - kamatátvállalással - biztosítani fog a kormány.
MSZP: az orvosok jelentős része elítéli a hálapénzt
Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy naponta három orvos és két egészségügyi szakdolgozó hagyja el az országot. A megkérdezettek negyede a hálapénzt nevezte meg olyan oknak, amely miatt nem is szeretnének hazatérni, de az itthon dolgozó orvosok jelentős része is elítéli a hálapénzt - tette hozzá.
Rétvári Bence azt felelte, hogy 2010-ben a perspektívanélküliség jellemezte az egészségügyet, de a kormány azóta csak fejlesztésre 500 milliárd forintot biztosított. Ez visszaadta a dolgozók reményét, hogy lehet jobb körülmények között dolgozni - mondta az Emmi államtitkára. 2009-ben és 2010-ben nőtt, 2011-ben tetőzött, azóta viszont folyamatosan csökken azoknak a száma, akik hatósági bizonyítványt kértek a külföldi munkavállaláshoz - emelte ki.