A 2012-ben hatályba lépett új munka törvénykönyve (Mt.) több pontban is a munkavállalók hátrányára tért el a korábbi szabályozástól, ezért éppen ideje volt egy kis "ráncfelvarrásnak". A kormány a napokban tette közzé a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának tervezetét, a változtatásokra az indoklás szerint a gyakorlati tapasztalatok, az uniós jogharmonizáció, illetve a kormány, a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közti tárgyalások eredményei miatt volt szükség. Falus Andrea munkajogász ugyanakkor rámutatott: az új szabályozás - amelyet a tervek szerint 2016 januárjától kell majd alkalmazni - bár néhány pozitív irányú módosítást is tartalmaz, valójában csak csepp a tengerben, s az új Mt. sem válik munkavállaló-baráttá.
Az egyik legfontosabb pozitív változtatás, hogy a munkavállalói érdekképviseletek és korábbi kúriai döntések hatására módosítanák a jogellenes munkaviszony megszüntetésének szabályait. Például újból büntetnék a jogellenes munkáltatói magatartást, ehhez kapcsolódik, hogy jogellenes munkáltatói felmondás esetén a kárigény érvényesítése helyett a munkavállaló kárpótlásul kérheti a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét. Visszakerülne az új Mt.-be az a szabály is, hogy a bíróság a jövőben visszaállítja a munkaviszonyt abban az esetben, ha a felmondásra a joggal való visszaéléssel került sor.
Valamivel nagyobb védelmet kapnak a várandós nők. A munkavállaló nem köteles a terhességet a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, ám ha ezt megteszi, akkor felmondási tilalom alá kerül, vagyis semmilyen esetben sem szabad elbocsátani. Az új szabályzatba most az is belekerül, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállaló felmondását a munkáltató visszavonhatja (vagyis ez nem kötelessége), ha a felmondási tilalom okáról, jelen esetben a terhességről, csak a felmondás után szerez tudomást.
A tervezet szerint alkalmazotti igényre változtatnának azon is, hogy lehessen éjszaka is dolgoztatni a kisgyermekes anyákat: a munkavalló nő kérésére lehetséges lesz éjszakai munkát elrendelni akkor is, ha három évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek, s ugyanezt kérhetik a gyermeküket egyedül nevelő férfiak is. A várandós nők éjszakai foglalkoztatási tilalma azonban továbbra is megmarad.
A javaslat több ponton módosítja, pontosítja a munkaidő fogalmát, a pihenőnap kiadására való szabályokat is. Rögzítésre kerül például, hogy a jövőben a munkavállaló mentesül a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkáltató által kiadott szabadsága alatt. Változás az is, hogy bevezetik az úgynevezett "kispapa szabadságot": az apa szintén mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól gyermeke születésekor öt napra, ikerszülés esetén pedig hét munkanapra.
Kiegészítik az eddigi szabályozást azzal is, hogy mentesítő napnak minősítenék azt a munkanapot is, amelyre a munkáltató szabadságot ad ki - vagyis egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is egy egész napot kell érteni szabadság alatt, nem csupán a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesülne a dolgozó. Mindemellett egyszerűsödnek a képzés idejében követendő szabályok is.
Az élet azonban ezután sem lesz fenékig tejfel - figyelmeztetnek a szakértők -, a kormány a munkáltatói igényeket is figyelembe vette a pihenésre vonatkozó szabályok kidolgozásakor. Elfogadnák például a munkáltatók azon javaslatát, mely értelmében a munkavállalónak készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani abban az esetben, ha munkavégzésre nem kerül sor. Rögzítenék, hogy hat munkanap után a munkáltató köteles legalább egy heti pihenőnapot biztosítani, rendelkeznének azonban a kivételekről is. A munka- és pihenőidő korlátai már nem a gyerek hároméves koráig, hanem a várandósságtól a szülésig terjednének.
Pontosítanák a kártérítési szabályokat is, a módosításban már nem szerepel, hogy ha a munkáltató okoz kárt, akkor a munkavállaló hozzátartozójának (eltartott hozzátartozó) kárát is köteles megtéríteni, ugyanakkor kiegészítenék a munkavállaló kártérítési kötelezettségét azzal, hogy a munkáltató kárát és "elmaradt vagyoni előnyét" is köteles megtéríteni a munkavállaló.
Falus Andrea szerint az Mt. módosításaiban felfedezhető néhány érdemi elmozdulás, de a változtatások szinte minimálisak, ráadásul az egyik leglényegesebb változtatás, a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok újraírása, kiegészítése több ponton kissé zavaros. A munkajogász hangsúlyozta: bár az indoklásban az érdekvédelemmel folytatott tárgyalások eredményeire hivatkoznak, a kormány valójában egyoldalúan döntötte el, hogy a szabályozás mely pontjaiból enged, a változtatások pedig szinte köszönőviszonyban sincsenek azokkal a javaslatokkal, amelyeket a munkavállalói érdekképviseletek még tavasszal megfogalmaztak.
A kormány törvénycsomagja az Mt. mellett más szakmai jogszabályoknak, például a foglakoztatási törvény módosítását is tartalmazza. Ebben talán az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben azok esetében, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, szüntessék meg a közfoglalkoztatási kötelezettséget, amely - valljuk be - több esetben igen visszatetsző módon kötelezett jó képességű, tanult embereket ároktisztításra. Igaz, az indoklás szerint a kormányt nem az a szándék vezeti, hogy megszüntessék ezt a meglehetősen igazságtalan helyzetet, a módosítás valódi oka a "racionalizálás": egy diplomás munkanélkülit jóval egyszerűbb az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezni, mint a közfoglakoztatásba erőltetni. A lehetőség viszont megmarad: ha egy diplomás munkanélküli úgy akarja, saját kérésére továbbra is foglalkoztatható közmunka keretében.