Az Alkotmánybíróság tavaly egy határozattal véget vetett annak a majd 10 éves gyakorlatnak, hogy a rendőrök százezrekre perelhették sikeresen a róluk felismerhető képet közlő lapokat, csatornákat. Azóta a magyar média a világszerte elfogadott gyakorlatnak megfelelően bátran mutogathatta a szolgálatban lévő rendőröket, egészen mostanáig – írta az Index. Csütörtökön viszont meglepő ítéletet kapott a lap.
A konkrét ügy 2011-ben kezdődött, amikor az Index egy tudósításában több rendőr felismerte magát a fotókon, és személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított. A bíróságokon – egy 2007-es, Péterfalvi Attila által szignált ombudsmani döntés óta – ugyanis az a gyakorlat rögzült, hogy mivel a rendőrök nem közszereplők, a beleegyezésük nélkül nem közölhető a képmásuk a médiában. Ezt a Kúria egy 2012-jogegységi döntéssel szentesítette. A pert első fokon, majd 2013-ban jogerősen az Index elveszítette. Jogvédőkkel együttműködve a lap 2013-ban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Érvelésük lényege az volt, hogy a szolgálatban lévő rendőr nem magánember, hanem az állam közhatalmat gyakorló képviselője, "arca".
Az AB 2014. szeptemberében kimondta, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a közlés nem öncélú. Csak az az eset jelent kivételt, ha a kép a rendőrt már nem az államhatalom képviselőjeként, hanem emberi mivoltában ábrázolja, mert például megsérült és szenved. Az AB a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét megsemmisítette.
AZ AB ezzel nem csak a konkrét ügyben határozott: általában döntött a sajtószabadság és a rendőrök személyiségi jogai közötti helyes egyensúlyról, és ezt a bíróságoknak a többi hasonló ügyben is alkalmazniuk kell. A Kúria idén februárban ezért visszavonta jogegységi döntését.
Azonban a megismételt pert is a rendőrök nyerték, a bíróság csak az indokolást változtatta meg. A Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanács szerint ugyanis ha rendőr arcán például érzelem fejeződik ki, az már személyiségi jogi védelemre szorul.
Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója arra hívta fel az Index figyelmét, hogy az AB az ítéletet nyilvánította alapjogsértőnek, nem a jogszabályokat, amiken az alapult. Mivel a bíróság most is ugyanazon szempontok és jogszabályok alapján vizsgálta az ügyet, a mostani ítélet is alapjogsértő, és az AB nemigen tehet majd mást, mint hogy ezt is megsemmisíti.