A határozat leszögezi: a kormány egyetért az új gyorsforgalmiút-kategória bevezetésének szükségességével, a kitűzött közútfejlesztési célok elérése érdekében. Ennek alapján a nemzeti fejlesztési miniszternek - az érintett miniszterek bevonásával - gondoskodnia kell az új gyorsforgalmiút-kategóriára vonatkozó jogszabályi és műszaki környezet kialakításáról.
A határozat szükségesnek tartja viszont, hogy például a "gyorsút" mellett is megépüljön a vadvédelmi kerítés; a "gyorsút" megépítésekor a szintbeli kereszteződések között a legkisebb távolság 15 kilométer lehet; a szintbeli kereszteződésekben pedig a jelzőlámpás forgalomszabályozás az elsődleges.
A "gyorsút" tervezésekor a terveket úgy kell elkészíteni, hogy a "gyorsutat" magasabb gyorsforgalmiút-kategóriára - autóúttá, autópályává - lehessen fejleszteni. Felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy vizsgálja meg, a gyorsforgalmiút-fejlesztéseknél mely esetekben alkalmazható az új úttípus. Ott, ahol erre lehetőség van, az előkészítést haladéktalanul kezdjék meg. A jogszabályi és a műszaki környezet módosulását követően pedig az új gyorsforgalmiút-kategóriának megfelelő, meglévő úthálózati elemeket sorolják át ebbe a kategóriába.
A Népszava szeptember közepén számolt be arról, hogy bár még egyetlen méter sem épült meg belőle, de máris heves vitákat váltott ki a miniszterelnöki ígéretekből született ötlet, az akkor még nem létező új közút-típus: a gyorsút.
A hvg.hu birtokába került előkészítő dokumentumból kiderült, hogy jelentősen nőhet a balesetek száma, legalábbis az olyan szakaszokon, ahol autópályák folytatásaként épülne meg a vadonatúj úttípus, és így váratlanul szintbeni kereszteződések jelennének meg. A tervek pedig ezt vetítik előre, hiszen a Tasó László államtitkár által nemrég beharangozott gyorsutak nagyrészt autópályákkal kötnék össze a megyei jogú városokat, illetve a határokat.
A forgalombiztonsági kockázatra és a nagy forgalomra való tekintettel nem javasolták a gyorsutat például a Csorna–Sopron– országhatár, a Bóly–országhatár vagy az M0-ás–Abony közötti szakaszon, ide inkább biztonságosabb autóutat vagy autópályát terveznek.
Nem menekül meg viszont a gyorsút építésétől például az M7-es és Kaposvár vagy az M1-es és Pápa közötti szakasz. Ott is gyorsút lesz, ahol az előterjesztők szerint van ugyan kockázat, de alacsony az előrejelzett forgalom. Így Vásárosnamény és Záhony, valamint Vásárosnamény és Beregdaróc között; az ukrán oldalon ugyanis nem tervezik az építkezés folytatását.
A szakmai javaslat eredetileg az volt, hogy nevezzék „kiemelt főútnak”az új teremtményt, ám ezt elvetették, mert „a miniszterelnöki ígéretek gyorsforgalmi utakról szóltak”. Orbán Viktor vidéki körútján korábban valóban azt lengette be, hogy a megyei jogú városokat bekötik a gyorsforgalmiút-hálózatba. Most ezt kockázatos kompromisszummal valósítanák meg - írta korábban a lap.