Összesen 889 millió forint többletkiadása volt tavaly a magyar kórházaknak az egyik leggyakoribb kórházi fertőzés, a Clostridium difficile nevű baktérium okozta megbetegedések (CDI) miatt - derült ki az IME egészségügyi szaklap nemrégiben megtartott IV. Infekciókontroll Konferenciáján, amelyről a Medicalonline.hu közölt beszámolót. A rendezvényen az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2014-es évre vonatkozó, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos jelentését is ismertették, amelyből kiderült, hogy a hasmenéssel és súlyos vastagbélgyulladással járó CDI komoly kihívást jelent a hazai kórházakban, ez a fertőzéstípus a leggyakoribb és az egyik legveszélyesebb is, hiszen egy legyengült immunrendszerű betegnél halálos is lehet.
Bár a kórházaknak kötelességük jelenteni a különböző multirezisztens, vagyis a gyógyszeres kezelések többségének ellenálló kórokozók okozta fertőzéseket, ha ezt mégsem teszik meg, az semmiféle szankcióval nem jár - így a bejelentett esetszámok valószínűleg nem a valós helyzetet tükrözik. A CDI okozta megbetegedésekről tavaly 90 intézmény számolt be, összesen 6551 esetet jelentettek (2013-ban 85 kórház 6182 esetet jelzett, 2012-ben 82 intézmény 4465-öt). Még ha a jelentő kórházak száma kis arányban növekszik is, az nem arányos a fertőzések számnak növekedésével, az adatokból is jól látszik, hogy a CDI sajnos egyre gyakoribb. Annak ellenére, hogy még augusztusban arról szóltak a hírek, hogy tavaly összesen 18-an haltak meg valamilyen kórházi fertőzés miatt, az OEK jelentéséből kiderül: csak a CDI 228 beteg halálában közrejátszott vagy annak oka lehetett.
A kórházi fertőzések számának növekedése nem hazai probléma: az unió betegségmegelőzési és járványügyi központjának (ECDC) felmérése szerint évente mintegy 4,5 millióan fertőződnek meg kórházi kezelésük alatt, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések minden huszadik kórházi beteget érintenek. Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet, becslések szerint évente mintegy 100 ezer embert betegít meg valamilyen kórházi baktérium - a fertőzöttek körébe nemcsak a kezelt beteg, de a kórházi dolgozók is beletartoznak. Az ECDC ráadásul a CDI fertőzések számának további növekedésére számít.
Pedig a fertőzések megfelelő higiénével megelőzhetőek, könnyebben kezelhetőek lennének. - Egyre kisebb a kórházi személyzet, nincs megfelelő takarítás, nincs elég egyszer használatos eszköz, kézfertőtlenítő gél, sok esetben a minimumfeltételek sincsenek biztosítva - sorolja a fertőzések terjedéséért felelős problémákat Falus Ferenc. A volt országos tisztifőorvos szerint a fertőtlenítés, de még az alapvető kézmosás hiánya miatt is a kórokozókat a kórházi személyzet is szabadon terjeszti, ráadásul a betegek megfelelő elkülönítését sem tudják szakszerűen biztosítani még az intenzív osztályokon sem.
A kórházi fertőzések több mint 50 százalékát meg lehetne akadályozni azzal, hogy az egészségügyi alkalmazottak alkoholos fertőtlenítőszerrel kezet mosnának a betegek kezelése előtt FOTÓ: THINKSTOCKS
Az OEK szerint tudományosan igazolt, hogy a kórházi fertőzések megelőzése akkor a leghatékonyabb, ha az intézményekben 250 ágyanként legalább egy főállású infekciókontroll nővért foglalkoztatnak. Falus tapasztalatai szerint ez sok helyen nincs meg, s ha egy kórházban összesen van egy ilyen személy, már az jónak mondható. Az ECDC 2012-es vizsgálata rávilágított: Magyarországon 477 ágy mellé jutott egy ilyen szakember. Hazánkban azonban sem az uniós szervezet, de a hazai szakértők sürgetése nyomán sem született hatékony stratégia a kórházi fertőzések visszaszorítására. Falus Ferenc szerint aggályos, hogy az adatokat sem gyűjtik megfelelően - úgy véli, erre még a szándék sincs meg.
