A lelkészt írásbeli megrovásban részesítették. A Tiszán-inneni Református Egyházkerület Bírósága október 20-i határozatával helyben hagyta a megismételt elsőfokú eljárás határozatát, amely szerint nem a szobor 2013. novemberi felállításával volt a baj, hanem Hegedűs beszédével. Az egyházi bíróság leginkább azt kifogásolta, hogy Hegedűs a prédikációját saját céljainak rendelte alá, miközben hiányoztak a beszédből a biblikus üzenetek. Hegedűs, miközben az igehirdetésben értékítéletet alkotott, nem fordított kellő figyelmet az ige tartalmára, sőt, elhanyagolta a textus és a lectio alapvető üzenetét. Emellett felkészületlennek is minősítették a prédikátort.
A református lelkész már több ízben is felborzolta a kedélyeket. 2007-ben David Irvinget, a holokauszttagadó brit történészt hívta meg a templomába, ami után a bírósági eljárás a felmentésével zárult. Később anticionista gyűlést hirdetett a temploma elé, majd biológiai fegyvernek titulálta a hazai cigányságot. Ez utóbbi esetekben is felmentette az egyházi bíróság. 2013. novemberben a Szabadság-téri Hazatérés templomának előterében több száz megemlékező jelenlétében avatták fel Horthy Miklós egykori kormányzó mellszobrát. A szoboravatást a Jobbik pártalapítványa finanszírozta, és az avatáson a párt politikusai, szimpatizánsai is részt vettek, sőt a korábban a zsidó származású országgyűlési képviselők listázását javasló Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő is felszólalt. A szoboravatás a parlamentben is téma volt, az MSZP-s Steiner Pál támadta az eseményt. Az akkori V. kerületi polgármester is elítélte az avatást. Rogán Antal szerint „se Kádár, se Horthy nem érdemel” szobrot, Lázár János pedig úgy fogalmazott, hogy az esemény „politikai provokáció volt”.