Ausztria;kerítés;Johanna Mikl-Leitner;

- Osztrák belügyminiszter: Ausztria nem zárkózik be

Igaza van a német kancellárnak abban, hogy nincs értelme kerítést húzni a nemzetállamok köré, Ausztriának nem is a bezárkózás a célja a szlovén határon tervezett "technikai zárral", hanem a belépés rendezett, ellenőrzött mederbe terelése és a közbiztonság erősítése - ezt az osztrák belügyminiszter mondta egy szerdai interjúban, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap online kiadásában jelent meg.

Johanna Mikl-Leitner elmondta, hogy az osztrák kormány szerdai ülésén hozott döntés értelmében egy szakértői csoport megvizsgálja a technikai lehetőségeket. Ez a munka nagyjából tíz napig tart. A tervezéshez már hozzákezdtek. Az elképzelés szerint a határátkelők két oldalán néhány kilométer hosszan telepítenek műszaki zárat, amely "természetesen" kerítésből, de nem csak abból áll majd. Az átkelőknél "masszív és stabil" szerkezeteket telepítenek, amelyek "tartósan csatornázni tudják a menekültek rohamát". Erre azért van szükség, mert gyakran előfordul tülekedés a tömegben, amelyben asszonyok és gyerekek is vannak - mondta az osztrák belügyminiszter.

A tervekről tájékoztatták a szlovén rendőrséget, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker irodáját és Dimitrisz Avramopuloszt, a bizottság migrációs ügyekért felelős tagját. A technikai zárnak "nincs alternatívája", hiszen rendezett mederbe kell terelni a folyamtatot, amikor egyszerre 10-12 ezer ember akar átkelni a határon, és erről nem lehet máshogy gondoskodni - mondta Johanna Mikl-Leitner. Hozzátette, hogy a megoldás a menekültek biztonságát is szolgálja.

A konzervatív ÖVP politikusa hangsúlyozta, hogy a menekültválságot csak uniós szinten lehet hatékonyan kezelni. A szlovéniai, ausztriai és a németországi helyzet is azt "bizonyítja, hogy a lehető leggyorsabban fel kell építeni az Európa-erődöt". Az uniós külső határ "korlátozó jellegű ellenőrzésére" van szükség, "különben nem leszünk úrrá a helyzeten" - mondta az osztrák belügyminiszter.

Persze a magyar miniszter mondhatná, hogy "Ő kezdte!"  és ez sem lenne kevésbé gyerekes mentes a diplomácia finomságától, mint a valódi válasz az amerikai nagykövetnek a Budapesti  Corvinus Egyetemen elmondott beszédére, illetve az abban megfogalmazott, Magyarország kormányát érő kritikákra. Collen Bell pedig tartotta magát a diplomácia alapvetéséhez, vagyis hogy a kritika nem durva támadás formájában, hanem mondhatni dicséret-szendvicsbe rejtve fogalmazódjon meg. A budapesti amerikai nagykövet, aki érkezése után tíz hónappal először adott átfogó értékelést a kétoldalú viszonyról, a beszédet azzal kezdte: a magyar-amerikai kapcsolatok erősek, neki magának, Kerry külügyminiszternek és Obama elnöknek is fontos, hogy ez a viszony működjön, ő maga pedig Magyarország barátjaként, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet szellemében beszél.