Nyíltan bombázni kezdte Ankara a szíriai kurdok állásait, a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen indított, terrorellenesnek nevezett háborút kiterjesztve a szomszédos ország autonómiára törekvő kurd közösségére is. Ahmet Davutoglu miniszterelnök jelentette be, hogy a török hadsereg hétfőn este kétszer is lecsapott a kurd Demokratikus Egyesülés Pártjának (PYD) állásaira, mivel Ankara figyelmeztetése dacára átléptek az Eufrátesz nyugati oldalára is, vagyis a török határ közelébe. Hétfőn a török katonai vezetés még cáfolta, hogy az Iszlám Állam (IS) ellen harcoló, a nyugati katonai koalíció egyik legfontosabb partnerének számító kurd párt állásait vette volna célba a szomszédos országban.
Recep Tayyip Erdogan államfő az NTV által élőben közvetített beszédében jelezte, a török hadsereg intézkedéseket foganatosít az észak-kelet szíriai kurd adminisztráció ellen, mert az veszélyt jelent az országra. Török média beszámolók szerint Erdogan úgy fogalmazott, hogy „Törökország mindent meg fog tenni e veszély felszámolásáért”. Csakhogy ez esetben Törökország szembe kerülhet nyugati szövetségeseivel. A török határ közelében fekvő Tal Abyad várost korábban elfoglalta az IS, idén nyáron a kurd harcosok nyomására kivonultak, a PYD pedig átvette a város irányítását. A PYD, amely egy kurd önmagát demokratikus szocialista pártként meghatározó formáció Szíriában, stratégiai szövetséget kötött a terrorizmus elleni harcban az Erdogan fő ellenségének tekintett Kurd Munkáspárttal.
De nem ez a legnagyobb vétkük Ankara szemében, hanem az, hogy múlt héten a kurd milíciák fél-autonóm adminisztrációt vezettek be a kurd többségű Tal Abyadban. Egyik vezetőjük, Omar Alloush ekkor azt mondta, ez az első lépés egy független régió létrehozásához. 2013-ban a szíriai kurdok, akik nem rendelkeznek olyan széleskörű autonómiával, mint az irakiak, egy három részből álló félautonóm tartományt kiáltottak ki. Ez magába foglalta Afrint, Jazeerat és Kobanet. A régió új neve pedig Rojava lett, ami kurd nyelven nyugatot jelent. Törökország már többször jelezte, hogy ezt fenyegetésnek érzi, és nem fogja eltűrni a szíriai kurd autonómia kiterjesztését határai mentén.
Erdogan a november 1-re kitűzött előrehozott parlamenti választás hajrájában minden eszközt bevet pártja, a nyári választáson abszolút többségét elveszítő AKP támogatása növelésére. Az ország területi épsége veszélyeztetésének rémképe is olyan hívó szó lehet, amely az erős kezű elnök mögé sorakoztatja fel a törököket. Ugyancsak választási-kampány szagú az is, hogy a kormány egy nemzetközi ügyvédi irodát bízott meg Erdogan legnagyobb és legveszélyesebbnek tekintett ellenfele, az önkéntes amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási vezető és a világ több országában jelenlévő mozgalma, a Hizmet tevékenységének kivizsgálására.
A Reuters hírügynökség a londoni központú ügyvédi iroda közleménye alapján számolt be a megbízásról. Robert Amsterdam, az Amsterdam and Partners LLP iroda társtulajdonosának beszámolója szerint cégét arra kérték fel, hogy fedjék fel a Güllen vezette nemzetközi hálózat illegális tevékenységét. Gülen induláskor Erdogan társa volt, mára viszont egyetlen számottevő riválisa. Mozgalma több millió tagot számlál már, sok bíró, rendőr, újságíró és ügyész is csatlakozott a Hizmethez. Egy török bíróság múlt héten vádat emelt Gülen ellen, államcsíny és terrorcsoport létrehozási kísérlet vádjával. A vallási vezetőt a 2013-ban kirobbant, Erdogant és környezetét célzó korrupciós botrány értelmi szerzőjének tartja az ankarai rezsim.
