A Pálffy Ilona által irányított Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezte meg, hogy az MSZP vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kérdése csak másodikként érkezhessen - állítja Lukács Zoltán. A szocialisták alelnöke, frakcióvezető-helyettese szerint az NVI elnöke hazudik, azt ugyanis az NVI közleményben ismerte el, hogy saját munkatársuk küldött el mindenkit az iratok érkezési időpontját rögzítő berendezés elől - éppen 10 perccel a Kúria döntése előtt. A közlemény szerint "Pálffy Ilona egy fideszes pártkatona", alkalmatlan arra a tisztségre, amit betölt, ezért az MSZP szerint azonnal távoznia kell posztjáról.
Előzőleg Pálffy az ATV-ben arról beszélt, az NVI épületében található blokkolóóra arra szolgál, hogy megmutassa, ki volt a leggyorsabb, miután a Kúria határozata jogerőre emelkedett, a népszavazási kérdésbenyújtásokkal kapcsolatos vitákat akarták így elkerülni. Az NVI elnöke szerint ez a rendszer sincs teljesen rendben, de egyelőre nincs jobb megoldás. Szerinte a rendészek nem terelték el a szocialisták figyelmét, a biztonsági szolgálat embereinek semmi közük nem volt ahhoz, hogy ki blokkolt előbb. Úgy vélte, ha az MSZP-sek valóban hajnali fél hattól ott álltak az épület előtt, akkor "ők baltáztak el valamit". Közölte: "amíg nem változik a szabályozás, addig marad ez a cirkusz".
A szabály ugyanis az: egy ügyben csak egy népszavazási kérdést lehet feltenni egyszerre - újat akkor lehet benyújtani, amikor az előzőről döntött az NVI. Az új kérdés feltevője akkor léphet be az NVI épületébe, amikor a Magyar Közlöny honlapján megjelenik az idevágó határozat. Megírtuk: a múlt héten az MSZP-s Harangozó Tamás kollégáival kora reggel óta várakozott az NVI előtt, ám szavazni kellett mennie a parlamentbe, ezért két - meghatalmazással bíró - munkatársa tartotta helyüket a "sorban". Néhány perccel a kúriai határozat megjelenése előtt megjelent egy magánszemély, és sajtóinformációk szerint az NVI munkatársai megkérték a két MSZP-st, hogy engedjék előre a hölgyet. Az NVI szerint arról volt szó, hogy mindenkit megkértek: ne álljanak az iratok érkezési időpontját rögzítő berendezés elé. Végül azonban Simonné Gercsényi Gabriellát előbb léptették be az NVI épületébe, ezzel beelőzte a szocialistákat, akiknek most ismét hónapokat kell várniuk a vasárnapi boltzárat érintő referendum-javaslatuk benyújtására - sokadszorra. (Noha az őket megelőző magánszemélyt hiánypótlásra szólította fel formai okok miatt az NVI, ha nem tesz ennek eleget, 15 nap múlva új kérdést lehet benyújtani - a szerk.)
A vasárnapi nyitva tartás fideszesek körében is népszerűtlen ügyében tehát folytatódik a hercehurca, miközben sokan elfelejtik: a népszavazási szabályok alapján rendkívül kicsi az esélye, hogy valóban az állampolgárok dönthetnek majd a kérdésben. Hét éve volt ugyanis utoljára országos népszavazás Magyarországon, s noha korábban sem volt egyszerű "átjutni" az akkori választási bizottság és az Alkotmánybíróság (Ab) rostáján, az új népszavazási törvény lényegében kizárólag politikai akarattól függővé tette ezt.
Tóth Zoltán szerint ma kizárólag a Fideszen múlik, hogy lesz-e népszavazás bármely kérdésben, hiszen a referendumokról szóló jogszabályt eleve úgy alkották meg, hogy ne lehessen. Ennek a választási szakértő szerint jogi és politikai okok együttese állja útját, hiszen míg a jogszabály több szinten, viszonylag elfogadható határidőket szab, így például az első szűrőnél, azaz amikor az NVI megvizsgálja, hogy a formai feltételeknek megfelel-e a benyújtott kérdőív, s az ahhoz összegyűjtött húsz aláírás, erről objektív időn belül döntenie kell. Ha ez megvan, akkor az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elvégzi az úgynevezett tartalmi elemzést.
A törvény szerint a népszavazásra javasolt kérdést ugyanis úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Ám mindennek Tóth szerint nem a jogintézmény miatt van most jelentősége, hanem azért, mert az Országgyűlés 2013 októberében kizárólag a kormánypártok által támogatott tagokat választotta meg az NVB-be, akiknek mandátuma 2022-ig szól. Ők határoznak tehát a kérdésekről, s a szakértő szerint az elmúlt időszak azt mutatja, politikailag inkorrekt, elfogult módon döntenek.
Tóth szerint az NVB döntése elleni fellebbezés lehetőségével persze jogilag megint csak elfogadható lenne a konstrukció, főleg hogy a Kúria elfogulatlanságában még "többé-kevésbé lehet bízni", s meghatározott határidő van erre is. Csakhogy, amennyiben a kérdés végül meg is felel a népszavazási kitételeknek, össze kell gyűjteni 200 ezer aláírást is, majd pedig a referendum kiírását az Országgyűlésre bízza a jogszabály, ennek pedig nincs határideje. Magyarán a kormánypárti többség addig húzza-halasztja a népszavazás kiírását, ameddig csak akarja - emlékeztetett Tóth, aki szerint ráadásul mindez csak a "kisebb" akadály. A szakértő szerint azért is kicsi a realitása egy országos népszavazásnak, mert érvényes népszavazást az alaptörvény elfogadása óta még óriási népharag esetén is igen nehéz lebonyolítani. Míg ugyanis korábban az összes szavazásra jogosult negyede plusz egy fő kellett az érvényességhez, addig 2011 óta már 50 százalék plusz egy fő. Ez azt jelenti, hogy több mint 4 millió embert kellene urnához szólítani, ami óriási mozgósítást igényelne, így a szakértő szerint a Fidesz-KDNP olyan jogszabályt alkotott meg, amely egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy érvényes legyen egy népszavazás.
Helyi referendumokat kezdeményez a PM
Három helyi népszavazási kezdeményezést terjeszt a főváros elé Karácsony Gergely. Zugló PM-es polgármestere leszögezte, amennyiben a közgyűlés nem hagyja ezeket jóvá, akkor ellenzéki összefogással fogják megszerezni a voksolás kiírásához szükséges 140 ezer támogató aláírást. Erről már több budapesti ellenzéki politikussal is egyeztetett. Karácsony szerint ugyanis fontos lenne kikérni a budapesti lakosság véleményét például a Liget projektről. A politikus emlékeztetett, a kormány egyszer már kijátszotta a zuglóiakat, amikor bárminemű egyeztetés nélkül elfogadta a Liget törvényt. Hozzátette, mivel a Városliget fejlesztése alapvető fővárosi ügy, arról mindenképpen a polgároknak kell dönteniük, s nem az Országgyűlésnek. A városvezető a Liget legújabb terveiről elmondta, továbbra sem támogatja az elképzelést, mivel egyrészt ha a kormány elköltene 200 milliárd forintot a projektre, akkor félő, hogy Budapest rozsdaövezeteiben nem lenne pénz a fejlesztésekre. Másrészt Karácsony szerint Baán László, a projekt miniszteri biztosa sem hiszi el azt, amikor több zöldterületet ígér: "lehet itt kozmetikázni az adatokat, de az a projekt, melynek ezer fa lenne az áldozata, nem hinném, hogy a zöldterületek védelméről szól" - fejtette ki. Minderre reagálva Baán László közölte: értetlenül áll az aláírásgyűjtő akció előtt, hiszen szerinte a Városliget átfogó és komplex fejlesztését szolgáló projekt legnagyobb nyertesei pont a parkot nap mint nap használó környékbeli lakosok leszek.
Eközben Karácsony másik helyi népszavazási kérdése a Római part ügye: az ide tervezett mobilgát esetében is az ott élők véleményét kikérve kellene megoldást találni arra, hogy az árvízvédelmi és a környezetvédelmi szempontok együttes figyelembe vételével szülessen megfelelő megoldás. A harmadik kérdéskör a budapesti olimpiáról szólna, amelynek Karácsony is "óvatos támogatója", mivel szerinte a játékok megrendezése remek lehetőség lenne arra, hogy egyúttal Budapest rozsdaövezeteit is fejleszteni lehessen, ám sok érv szól ellene is: "mindenképpen csak valós társadalmi támogatottság esetén érdemes pályázni" - tette hozzá a PM társelnöke. Az Együtt is indokoltnak látja, hogy a magyarokat élesen megosztó és évtizedes elköteleződést jelentő olimpiarendezésről népszavazás legyen. Ugyanakkor szerintük nem elegendő, ha ezen csak a budapestiek vehetnek részt, hiszen az egész ország fogja viselni az ezermilliárdos költségeket. A párt ezért országos népszavazást látna indokoltnak az ügyben.
Hogy Karácsony kezdeményezésének van-e jövője, egyelőre nem tudni, az ugyanakkor biztos: ha a Fidesz által jelölt és támogatott Tarlós István főpolgármester, illetve a kormánypárti többségű közgyűlés nem is támogatja a referendumokat, Budapesten akkor is lehet helyi népszavazás, amennyiben 140 ezer fővárosi lakos ezt kezdeményezi. Támogatásukkal ráadásul a közgyűlésnek kötelező lenne kiírni az idevágó helyi referendumot.
A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyben a testület megtagadta a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott országos népszavazási aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését - derült ki a Kúria honlapjáról. A legfelsőbb bírói fórum azért kényszerült megváltoztatni a korábbi határozatát, mert az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megállapította: a kérdés a költségvetést érinti, ezért abban nem lehet népszavazást tartani.