Az MKB reális vételárának nagyságáról ma még korai találgatásokba bocsátkozni, az azonban tény, hogy 2014-ben 17 milliárd forintot fizetett érte a magyar állam a német Bayerische Landesbanknak. Kérdés, egy új tulajdonos számára mennyire vonzó egy veszteséges bank 50 százalék plusz egy szavazatot megtestesítő részvénycsomagja. Szakmai befektetők nem szeretnek az állammal - illetve annak képviseletében az MNB-vel - közösködni, még akkor sem, ha esetleg reményük van arra, hogy tulajdonrészüket az idők során bővíthetik. Balog Ádám, az MKB nemrégen kinevezett elnök-vezérigazgatója a bank eladásáról a Magyar Időknek azt mondta, tőzsdére kerülhet az MKB, a pénzintézet jövőre már profittal zárhatja az évet. A pénzintézet vezetője szerint egy bank értékét a nyilvános, szabályozott értékpapír-piacon való megjelenés mutatja meg igazán.
Piaci hírek szerint a Budapest Bank többségi részesedését ugyancsak a tőzsdén keresztül értékesítik majd, de erről nem született döntés. (Az is eldöntöttnek látszik, hogy az MKB és a Budapest Bank nem egyesül, sőt egyes üzletágakat sem adnak át versenytársaknak.) Balog szerint öt éven belül csak öt nagybank lesz Magyarországon. Ennek azonban a mostani hazai bakvilágban sok előjelét még nem lehet felfedezni. Nem hallani a bankoknál kivonulási szándékról, hazai pénzintézetek fúziójáról. Szakemberek szerint a kétségtelenül meglévő, hazai "túlbankosítást" aligha számolják fel öt esztendőn belül.
Miközben az MNB kiszállni készül a két bankból, a napi.hu értesülései szerint akár heteken belül bejelenthetik azt a megállapodást, amelynek keretében az MNB többségi tulajdonába kerülne a BÉT, amelynek többsége ma osztrákoké. A BÉT értéke becslések szerint 18-20 milliárd forint körül lehet, ekkora összeget az MNB - amely nagy gyakorlatot szerzett ingatlanok, műtárgyak vásárlásban, a feladataitól idegen alapítványok létrehozásában - könnyűszerrel előteremthet.
A BÉT-ben a fő tulajdonosok a bécsi tőzsde és az osztrák elszámolóház, az Österreichische Kontrollbank AG. Egyébként a BÉT-nek 79 további birtokosa van, köztük találhatók a brókerbotrány szereplői, a Buda-Cash Brókerház Zrt., Hungária Értékpapír Zrt., és a Quaestor Értékpapír Nyrt.; részesedésük ugyan elenyésző, feltehetően a felszámolásukat követően részvényeik új tulajdonoshoz kerülnek.
A Wiener Börse eredetileg regionális központtá kívánt válni, ami most a BÉT várható kiválásával csorbulhat. Hiába tulajdonolják a prágai és a ljubljanai tőzsdét is, eredeti szándékukat, hogy kontinensünkön mérvadóvá váljanak, nem sikerült megvalósítaniuk. A sorból a varsói tőzsde megvásárlása nagyon hiányzott.
Ha ez az ügylet létrejön, akkor az MNB abban reménykedhet, hogy élénkebbé válik a budapesti tőzsde mai lagymatag kereskedése. Arra számítanak, hogy több új jelentkező is belép a tőzsdére, a már szándékát jelző Waberer, valamint a Duna House mellett. Emellett ismét felmelegíthető az a kormányzati szándék, hogy egyes állami cégek (MVM Zrt., Magyar Posta Zrt.) kisebbségi tulajdonrészét is a BÉT-re vigyék, de igazi akarat ebben a vonatkozásban nem látszik. Annak viszont nagyobb a realitása, hogy az Országgyűlés megtárgyalja az MNB által kidolgozott értékpapírosítási törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgazdasági tárca nyújtana be. Ez lehetővé tenné, hogy kisebb vállalkozások is forráshoz jussanak a tőkepiacon keresztül - remélik a jegybanknál.
