A konzervatív nacionalista, euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) az első exitpoll felmérések szerint a voksok 39,1 százalékát szerezte meg, utóbb az eredményt 37,7 százalékra módosították. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) jelentősen visszaesett, 23,6 százalékot ért el. Bár az elnökválasztáson elért 21 százaléktól jóval elmaradt, így is harmadik helyre futott be 8,7 százalékkal Pawel Kukiz volt punkzenész populista protestpártja, a Kukiz’15. A volt világbanki közgazdász, Ryszard Petru által alapított Modern (Nowoczesna) nevű, piacbarát liberális párt 7,7 százalékot ért el. Éppen csak bejutott a szemjbe a PO eddigi koalíciós partnere, a Parasztpárt, 5,2 százalékkal. Janusz Korwin-Mikke populista jobboldali, euroszkeptikus pártja, 4,9 százalékkal kiesett a szejmből, nem érte el az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A voksolás váratlan fordulata: első alkalommal a rendszerváltás óta nem lesz parlamenti képviselete a lengyel baloldalnak, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) több kisebb baloldali párttal választási szövetségben indult, az Egyesült Baloldal azonban nem tudta átlépni a választási koalícióknál előírt 8 százalékos küszöböt, 7,5 százalékot kapott. Egy szintén új formáció, a radikális baloldali Együtt (Razem) 3,9 százalékot ért el, megháromszorozta támogatottságát, ha nem is kerül be a parlamentbe.
Kaczynski: nem lesz megtorlás
Jelentősen átalakul a lengyel parlamenti patkó, a törvényhozásba összesen öt párt jutott be. A még nem végleges eredmény szerint a PiS 232 mandátumot szerzett a 460 tagú szejmben (eddig 134 képviselőjük volt), önállóan is kormányt tud alakítani. A PO képviselői helyeinek száma jelentősen csökkent, 202 helyett 137 mandátumot kaptak. A szejm eddig pártjai közül csak az eddigi koalíció kisebbik pártja, a Parasztpárt maradt meg, igaz, 38 helyett csupán 18 képviselővel. Pawel Kukiz pártjának 42 képviselője lesz, s a Modern is elnyert 30 mandátumot. A vasárnapi választáson a részvételi arány 51,6 százalékos volt. Miközben korábban Lengyelország nyugati és keleti része között húzódott éles választóvonal a két vezető párt támogatottságában, ezúttal a 16 vajdaság közül 14-ben a PiS tarolt, a keleti vajdaságok némelyikében 50 százalék feletti többséggel.
Hatalmas ünneplés volt a Jog és Igazságosság főhadiszállásán, miután a párt az államfői poszt után a kormányfői posztot is megszerezte. A győzelmi beszédek sorát ki más is kezdhette volna, mint Jaroslaw Kaczynski. A PiS pártelnöke mindenekelőtt a szmolenszki légibalesetben elhunyt ikertestvérének, a néhai köztársasági elnök Lech Kaczynskinak köszönte meg a győzelmet: „Elnök úr, teljesítettük a feladatot!” mondta. Kaczynski kiemelte: a demokrácia történetében ez az első alkalom, hogy egy párt egyedül képes kormányt alakítani. A populista konzervatív politikus azt ígérte, nem lesz bosszúállás, nem lesz leszámolás, nem lesz személyes számlák rendezése a vesztesekkel. A pártelnök a tömeg sürgetésére végül átadta a szót a jövendő kormányfőnek, Beata Szydlónak. A korábban ismeretlen képviselőnő, Andrzej Duda elnökválasztási kampányfőnöke megköszönte a választóknak a bizalmat, s köszönetet mondott Kaczynskinak is, mondván, döntései nélkül ez a győzelem nem jöhetett volna létre.
Beata Szydlo egyes értékelések szerint nem követett el hibát a kampányban, ez is vezethetett a PiS nagyarányú győzelméhez FORRÁS: YOUTUBE
„Köszönjük, Donald!” – írták egyes kommentelők Twitteren, utalva arra, hogy a kormányzó Polgári Platform vereségéhez nyilván az alapító pártelnök, Donald Tusk Brüsszelbe távozása is hozzájárult. Ewa Kopacz volt házelnök, korábbi egészségügyi miniszter nem tudta pótolni karizmatikus elődjét. A leköszönő miniszterelnök valószínűleg a pártelnöki posztot sem tarthatja meg, többen is harcba fognak szállni a PO vezetéséért, köztük nyilván a jelenlegi külügyminiszter, Tusk korábbi pártbeli riválisa, Gzegorz Schetyna. A politico.eu portál emlékeztetett, a PO-ban nem keltett egyértelmű tetszést, hogy Tusk belső pártválasztás nélkül jelölte ki utódát, s a fő kritériuma nyilvánvalóan a lojalitás volt. Már bejelentkezett Radoslaw Sikorski volt külügyminiszter is, aki úgy nyilatkozott, Ewa Kopacz „tudni fogja, hogy mi a dolga”.
A Polgári Platform úgy veszített, hogy valójában sikeres korszakot zár le, a Kaczynski-fivérek rövid országlása után 2007-től Tusk vezetésével Lengyelország tekintélyt vívott ki a nemzetközi színtéren, rendezte a kapcsolatokat Németországgal, nem Varsón múlt, hogy ismét mélypontra került a lengyel-orosz viszony. A PO vezette kormány nem kevésbé védte a lengyel érdekeket Brüsszelben, de elszigetelődés helyett a konstruktív együttműködést kereste.
Lengyelország a többi európai államnál kisebb zökkenővel vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot, a kormányfő a vereséget elismerő beszédében rámutatott, jó állapotban lévő gazdaságot ad át utódának, Beata Szydlónak. Kopacz gratulált a győzteseknek, s köszönetet mondott mindazoknak, akik elmentek szavazni, s különösképpen azoknak, akik mindvégig kitartottak a PO mellett. Kopacz a választás előtt hiába érvelt amellett, hogy a pohár inkább félig tele van, s nem félig üres, ha a szavazók többsége saját zsebén nem érzékelte a javulást. A PO mindenesetre sajátos helyzetbe kerül, a szejm „legbaloldalibb” pártja lesz. Intő jel, hogy a fiatalok alig 13 százaléka voksolt a PO-ra, míg 23 százalék a PiS-re, 21 százalék Kukiz pártjára.
Elkésett a fiatalítás a baloldalon?
A posztkommunista baloldal ugyanis nem jutott be a szejmbe, s bizonyára hosszasan elemzik majd, hogy mi lehetett a kudarc oka. A Baloldali Demokratikus Szövetség, úgy tűnik, súlyosan eltaktikázta magát, amikor bevett nevét elhagyva, eddig ismeretlen névvel, pártszövetségben indult, önállóan, SLD-ként talán simán bejutottak volna. Más vélemények szerint ugyanakkor túl későn jött a fiatalítás. Leszek Miller, a veterán pártelnök beszédében elismerte: „Ez a választás a baloldal vereségét hozta. Az eredmény sokkal rosszabb, mint amire számítottunk, még ha feltételezzük is, hogy ezek nem a végleges adatok, úgy tűnik, nem lesz meg a nyolc százalék.
Millert hírek szerint nagyon nehezen győzték meg arról, hogy az utolsó pillanatban változtassanak a választási stratégián. Az Egyesült Baloldal is ismeretlen arcot, női jelöltet indított, a 40 éves informatikus, Barbara Nowacka személyében, de már ez sem segített. Befolyásolhatta a választókat, hogy Nowacka halványan szerepelt a tévévitában. Nowacka a vereséget elismerve úgy vélekedett, noha jobb eredményben reménykedtek, az összefogásnak mégis volt értelme. „A baloldal vissza fog térni, amikor a következő lehetőség adódik, készen állunk” - mondta.
Ha a győztes PiS-nek mégis koalíciós partnert kell találnia, Pawel Kukiz pártja kínálkozik legkézenfekvőbb lehetőségnek. Az egykori rockzenész ugyanakkor eddig elzárkózott attól, hogy „tartós koalíciót kössön”. Fő választási ígérete a választási rendszer brit mintára történő átalakítása volt, s nyilatkozatai szerint partner lehet ahhoz, hogy a Jog és Igazságosság hozzáfogjon az alkotmány megreformálásához. A két pártnak ugyanakkor együtt sem lesz kétharmados többsége, s kérdés, hogy maguk mellé tudják-e állítani a Parasztpártot.
Noha még nem tudni, hogy pártja tartós szereplője lesz-e a lengyel politikának, vagy gyorsan eltűnik majd, a megszorításokat, költségvetési fegyelmet sürgető közgazdász, Rychard Petru mindenesetre elégedetten nyilatkozott a Modern sikeréről. „A választók jól fogadták, hogy nem csak a PO és a PiS között lehetett választani” mondta. A Polgári Platform sok csalódott választója állt át a Modern mellé. Bár nem jutott be a parlamentbe, az új baloldali párt, a Razem (Együtt) háromszorosára növelte támogatottságát, s így jogosult lesz költségvetési támogatásra. Vezetőjét a tévévitában mutatott szereplése nyomán az egyik nagy nyertesnek tartják. Adrian Zandberg nem is szomorkodott, azt mondta: „Bebizonyítottuk, hogy lehet más a politika”.