Az unió letámadta Magyarországot a kvóta-javaslattal
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében azt mondta: maradéktalanul támogatják, hogy a parlament emeljen kifogást a kötelező kvótarendszer ellen és minden európai csatornán tiltakozzon. Értékelése szerint Magyarország példája annak, hogy a drámai migrációs nyomás esetén is eleget lehet tenni a schengeni kötelezettségeknek és szerinte ez a helytállás nem teszi az országot kevésbé európaivá.
Gyopáros Alpár (Fidesz) a magyar Országgyűlésben elmondott szavai szerint évtizedes küzdelem tanúi vagyunk, a bürokrácia újra és újra területet akar foglalni a jogalkotás területén. Szerinte az unió nyílt, durva, frontális támadást intézett a kvóta felvetésével, amit a kormánypárti politikus azzal magyarázott, hogy az EU-s végrehajtás bürokratikus szervezete nem a hatáskörében akar intézkedni. Szerinte a tervezett rendszerrel meghívólevelet küldenek Afrikába, a Közel-Keletre az ott élőknek. Valamint reményét fejezte ki, hogy a visegrádi országok között ebben az ügyben kialakult erős kohézió mintául szolgál a nemzeti minimum eléréséhez.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szerint a Fidesz a jelenlegi helyzet kezelésére nyilvánvalóan alkalmatlan Dublin III. rendeletet veszi védelmébe. A szocialisták ezzel szemben azon az állásponton vannak, hogy a Dublin III-at fel kellene függeszteni - mert az igazságtalan módon minden felelősséget a külső határokon fekvő országokra hárít -, és méltányos tehermegosztási rendszert kellene bevezetni. Az ellenzéki politikus megjegyezte, a jelenleg hatályos Dublin-rendelet alapján visszaküldhetnék Magyarországra azt a 176 ezer embert, akiknek menedékkérelmét itt regisztrálták. Az MSZP véleménye szerint is alapvetően elhibázott az Európai Bizottság rendelettervezete - közölte Harangozó Tamás, jelezve, hogy pártja az európai szintű kvótákat önmagában nem tartja jó megoldásnak, az csupán a közös európai határőrizeti és menekültügyi rendszer utolsó eszköze lehet.
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka jelezte, hogy támogatják a felülvizsgálatot, ugyanakkor annak célja nem lehet a kvótarendszer megakadályozása. Az ellenzéki politikus szerint a közös megoldás akkor működőképes, ha a nemzeti parlamentek rábólintanak. Értékelése szerint párhuzamosan kell megvalósítani a már Európában lévő, az útnak indult és a táborokban élők segítését. Schmuck Erzsébet a nemzetközi fejlesztési források növelését és a menekültügyi eljárások egységesítését szorgalmazta.
Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnökezárszavában azt mondta, "jó reménységgel" van a Juncker-bizottság felé, bízik abban, hogy figyelembe veszi a nemzeti parlamentek véleményét a kvótarendszerről.
Vasárnap uniós csúcs lesz a menekültválság miatt
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnapra hívta össze a csúcsot, amire meghívást kapott a formális uniós csúcstalálkozók, az Európai Tanács elnöke Donald Tusk, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg vezetője, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa is.
A kommüniké szerint a megbeszélésen az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) és az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex is képviselteti magát.
Elszállították Dobova településen kialakított ideiglenes táborból a fagyoskodó menekülteket
A szlovén hatóságok csütörtökre virradó éjjel és csütörtök délelőtt elszállították a Dobova településen kialakított ideiglenes táborból azokat a menekülteket, akik szerdán azért tüntettek, hogy átjussanak Ausztriába. A menekültek, akik közül sokan a zöldhatáron át érkeztek Horvátországból Szlovéniába, azért demonstráltak, mert szerda hajnal óta várakoztak a szabad ég alatt az egyre hidegebb időben. A dobovai táborban ugyanis spártaiak a körülmények, az infrastruktúrát csupán néhány mobil vécé jelenti. A menekültek - főleg fiatal férfiak - azt kiabálták, hogy "SOS", illetve "Ausztria" és "Segítsetek rajtunk" feliratú német nyelvű táblát tartották a magasba. A helyszínen hatalmas volt a készültség, a rendőrök mellett páncélozott csapatszállító járművekkel jelen voltak a szlovén hadsereg katonái is, de incidensre nem került sor. Helyszíni információk szerint már csütörtökre virradóra megkezdték buszokkal a menekültek továbbszállítását Ausztria felé, illetve reggel vonatra ültettek több száz embert.
Menekültek százai bolyonganak Ausztriában, a B67-es úton
Az osztrák hatóságok nem hivatalos becslése szerint Ausztria déli határszakaszán lévő Spielfeld átkelőnél jelenleg 3-4000 ember tartózkodik, a Leibnitzet Sentilj várossal összekötő B67-es úton pedig menekültek százai bolyonganak. Helyszíni beszámoló szerint a menekültek azt mondják, hogy Németországba akarnak menni, és kérdezgetik, hogy milyen messze van és mennyi idő alatt érhetnek oda. A tolmácsok próbálják nekik angolul elmagyarázni, hogy Németország onnan több száz kilométerre található és több napba vagy akár egy hétbe telhet, míg gyalog elérnek odáig. Az embereket legalább harminc taxi várta délelőtt, azonban a spielfeldi gyűjtőhelynél több busz is állt, hogy elszállítsa őket.
Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) közlése szerint a Sentilj-Spielfeld-Leibnitz vonalon bizonytalan időre leállt a vonatközlekedés csütörtök délelőtt, mert a menekültek a síneken gyalogolnak. A társaság pótlóbuszokat indított. Hermann Schützenhöfer stájerországi tartományi vezető elmondta: hetek óta mindent próbálnak megtenni, azonban az unió külső határainak védelme és a regisztrációs pontok, az úgynevezett hot spotok felállítása nélkül nem lesznek urai a helyzetnek. Schützenhöfer egyúttal tarthatatlannak nevezte a Spielfeldnél kialakult helyeztet, és Johanna Mikl-Leitner belügyminisztert arra kérte, hogy erősítse meg a rendőri jelenlétet a régióban, amire a tárcavezetőtől ígéretet is kapott. A stájerországi rendőrség szóvivője elmondta: új befogadózónákat akarnak létrehozni, ezzel is elkerülve azt, hogy a (menedékkérőket Németországba szállító) buszokra ötven helyett háromszáz ember próbáljon meg felszállni. Fritz Grundnig egyúttal a lakosságot is próbálta megnyugtatni, hangsúlyozva, nincs hír arról, hogy bűnözők lennének a menekültek között, hiszen a boltokban mindent kifizettek, és lopásokról még nem érkezett bejelentés.
Horvátország uniós segítséget kér a menekültözön kezeléséhez
A horvát kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a Horvátországi Állami Mentési és Védelmi Hivatalnak (DUZS) azt a kérését, hogy az Európai Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Központján keresztül (ERCC) eszközbeli támogatásért forduljon az Európai Unióhoz a menedékkérők áradatának kezeléséhez. Ranko Ostojic belügyminiszter a kormányülést követően újságíróknak úgy nyilatkozott, az eszközlistát folyamatosan frissítik attól függően, hogy a terepről milyen igények érkeznek. A DUZS általános listáján egyebek között 1000 katonai sátor, 100 konténerház, 20 szaniter konténer, 100 elektromos melegítő, 1000 összecsukható és 500 emeletes ágy, 2500 hálózsák, 30 ezer pokróc, továbbá 1000 gumicsizma szerepel.
A belügyminiszter szerint a hideg időjárás megnehezíti a menekültek ellátását. Elmondta, hogy az időjárási viszonyok miatt egy éjszaka olykor 13 ezer takarót is szétosztanak. Hozzátette: ahhoz, hogy Horvátország továbbra is ellenőrzés alatt tartsa a helyzetet, ilyen időjárási viszonyok között más országok segítségére is szüksége van. A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 217 ezer 538 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.
