Pedagógusok Szakszervezete;Klebelsberg Intézményfenntartó Központ;oktatási rendszer;Papp Jánosné;

A tanárok félnek: ha bejelentést tesznek, egyetlen állami iskolában sem alkalmaznák őket FOTÓ/THINKSTOCK

- Nyáron kirúgják a tanárokat

Továbbra is mindennapi gyakorlat az állami iskolákban, hogy szeptembertől júniusig tartó ideiglenes megbízással alkalmaznak tanárokat. A fenntartó így szeretne spórolni, hiszen a nyári hónapokban az érintettek után nem kell bért és járulékokat fizetni. A szakszervezetek szerint ez súlyosan jogellenes, a tanárok azonban félnek bejelentést tenni vagy bírósághoz fordulni; ha megtennék, még így sem alkalmaznák őket.

Annak ellenére, hogy a kormány az oktatási rendszer átalakításának megkezdésekor még társadalmi megbecsülést, biztos megélhetést és nyugodt munkakörülményeket ígért a pedagógusoknak, az iskolai hétköznapokat ma sokkal inkább a bizonytalanság és a bizalmatlanság érzete hatja át. Minderre csak ráerősít az az évek óta bevett törvényellenes gyakorlat, amellyel arra kényszerítenek egyes pedagógusokat, hogy a nyári szünet ideje alatt más munka után nézzenek - mivel tanári fizetést biztos, hogy nem kapnak.

Sok tanárt ugyanis olyan határozott idejű szerződéssel alkalmaznak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által fenntartott iskolákban, akiknek megbízatása csak a szorgalmi időszakra, szeptember 1-től június 30-ig szól. Ha továbbra is szükség van a munkájukra, szeptembertől újra szerződést kötnek velük, ám ez is leghamarabb csak augusztus végén derül ki. Minden valószínűség szerint a fenntartó szándéka, hogy így spóroljon a pedagógusbéreken, ám a jogszabályellenes cselekedettel súlyos érdeksérelmet is elkövetnek. Ráadásul, ha egy tanárt több éven át így foglalkoztatnak, úgy egy esetleges elbocsátás esetén végkielégítést sem kap.

A módszert a 2010-es kormányváltás előtti időkben is alkalmazták, az akkori jobboldali ellenzék hevesen ágált ellene. Az oktatás központosításának megkezdése után, 2011-ben az szakállamtitkárság kimondta, hogy egy tanévre szóló határozott idejű jogviszonyt létesíteni pedagógusokkal csak abban az esetben lehet, ha olyan pedagógust kell helyettesíteni, aki éppen egy tanévig van távol valamilyen okból. Így bíznak meg tanárokat akkor is, ha valamilyen egy évre szóló konkrét feladatot kapnak az intézménytől. Ilyen szerződést kötni közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusokkal azonban minden más esetben törvényellenes. Ígéretet tettek arra, hogy ha az állam átveszi az oktatás kézi irányítását, "törvénybe ütköző foglalkoztatás nem történhet".

Ennek ellenére a helyzet évek óta változatlan. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) múlt heti országjárásán kiderült, hogy például a szegedi járásban több olyan esetről is tudnak, amikor a kollégák - akiket nem helyettesítésre, nem óraadónak vettek fel - nyáron fizetés nélkül maradnak. Ezt Papp Jánosné, a szakszervezet szegedi titkára is megerősítette lapunknak. A tanárok azonban csak a járási értekezleteken beszélnek erről, hivatalos bejelentést már nem tesznek még a PSZ-nél sem. "Az elmúlt évben nem kaptunk ilyen megkereséseket. Ám ha ezek az esetek továbbra is megtörténnek, az érintettek nyugodtan fordulhatnak hozzánk, a munkáltató ezen döntését bíróságon megtámadjuk" - mondta Galló Istvánné. A PSZ elnöke szerint ugyanakkor nehéz fényt deríteni ezekre a jogsértésekre, mert a tanárok félnek: ha bejelentést tesznek, egyetlen állami iskolában sem alkalmaznák már őket.

Így vélekedik Mendrey László is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy tudja, elsősorban pályakezdő pedagógusokkal kötnek ilyen szerződéseket. "Attól, hogy ez egy jogsértő és etikátlan gyakorlat, továbbra is gond nélkül alkalmazzák. Hozzánk is érkeznek ilyen panaszok, de konkrét lépések nincsenek" - mondta Mendrey. Hozzátette: egzisztenciális és fegyelmi függésben tartják a tanárokat, "mert ha szót emelnek, még ilyen szerződést sem kötnek velük. Ezért nyáron inkább elmennek fagyit árulni". Szerettük volna megtudni, mit tud a ma is népszerű jogellenes megbízásokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klik, tájékoztatásukra lapzártánkig hiába vártunk.

A szakma nemet mond az etikai kódexre
Több szakmai szervezet is egyöntetűen elutasítja a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által elkészített, kötelező érvényű pedagógus etikai kódexet, amelyet a kar november közepén tervez elfogadni. Közös állásfoglalásukban rögzítették, hogy a kódex:
 * törvény- és alkotmánysértő, hiszen az NPK általánosan kötelező érvényű szabályrendszert alkotott, ám erre semmi sem jogosítja fel;
* fölösleges, mivel részben a köznevelési törvényben már szabályozott, részben magától értetődő normákat ír elő;
* alapállásában hamis, mivel kötelező, jogszabályi érvénye van, mégis önkéntes jogkövetésre hivatkozik, noha a pedagógus kari tagság kötelező;
* üres ideológiai szólamokra épül, a gyermek érdeke mint szempont nem érvényesül benne;
* nem növeli, hanem csökkenti a pedagóguspálya megbecsülését, mert azt sugallja, hogy a pedagógus erkölcsileg is megrendszabályozandó munkavállaló, akinek autonóm erkölcsi érzék híján az erkölcsi értékeket is kívülről kell megszabni.
Aláírók:
* Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
* Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság
* Hálózat a Tanszabadságért- Hívatlanul Hálózat
* Magyar Óvodapedagógiai Egyesület- Magyartanárok Egyesülete
* Oktatási Vezetők Szakszervezete
- Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
- Pedagógusok Szakszervezete- Történelemtanárok Egylete



A rendőrség keddtől egy hónapon át kiemelten ellenőrzi a szabályok betartását az utakon létesített munkaterületeken.