Parlament;2015. október 20.;

Fotó: Molnár Ádám, Népszava

- Izgalom a T. Házban - Bérek, állami földeladás, korrupció

A magyarországi bérekről, az állami földek eladásáról, a sportról, a családpolitikáról és a korrupcióról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A képviselők egyebek mellett megszavazták: a menedékkérőket egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetik. 

Az LMP a jól képzett és megfizetett munkavállalók országát szeretné látni

Szél Bernadett (LMP) az Audi győri motorgyárának 32 milliárdos fejlesztéséhez nyújtott 6 milliárd forintos kormányzati támogatás kapcsán firtatta, hogyan illeszkedik ez ahhoz, hogy a kormány csökkenteni szeretné az ország autóipari függőségét. Szerinte ez a támogatás is erősíti a teljesen torz gazdasági szerkezetet, azt, hogy Magyarország egy összeszerelő üzem és a dolgozók "bérrabszolgák". Az LMP a jól képzett és megfizetett munkavállalók országát szeretné itt látni - tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: az elmúlt öt évben a kormány sohasem azzal próbált versenyelőnyt szerezni, hogy az alacsony bérekről beszélt. Két dolgot akartak alacsonyan tartani: az energiaárakat és az adókat. Szerinte  a 2013 és 2020 közötti fejlesztési források 60 százalékát a kis- és közepes vállalkozásoknak juttatják.

MSZP: a vidékfejlesztés legaktívabb eszközét akarják privatizálni

Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a földeladásokkal a vidékfejlesztés legaktívabb eszközét akarják privatizálni, és abból az önkormányzatokat kizárják. 

Bitayról nemrég jogerősen mondta ki a bíróság, hogy hazudott
Erre az LMP-s Sallai R. Benedek emlékeztetett hétfői közleményében. A politikus azt írta:  pártja már a nemzeti földalapkezelő honlapjára eddig kirakott helyrajzi számok között is talált több európai uniós védettséggel - a hazai jogrendben is szereplő -, úgynevezett Natura2000-es védelemmel jelölt területet. A kormány több tagja és a témáért felelős Bitay Márton Örs államtitkár több alkalommal is megígérte, hogy védett területeket nem értékesítenek.

Az állami földekből az összes szántóterület kalapács alá kerül, miközben a kormány Mezőhegyesen tönkretesz egy 220 éves vállalkozást.

A szocialista politikus leszögezte: a kormányzati állításokkal szemben közel sem kis területek eladásáról van szó. Hajdú-Biharban egy több mint 250 hektáros, egymilliárd forintba kerülő területet adnak el, minden jel arra mutat, hogy az állami erdőgazdaságokat is privatizálni akarják.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára válaszában azt mondta, hogy a kormánynak nincs szándékában az erdők privatizálása, szántóföldet akar adni a gazdáknak, hogy az ne külföldiek, spekulánsok kezébe kerüljön.

A meghirdetett területekből néhány tucat van, ami 100 hektár feletti, de át fogja nézni, hogy lehet-e ezeket a nagyobb területeket megosztani. A mezőhegyesi gazdaság kapcsán pedig azt mondta, hogy azt még a szocialista kormány szedte két darabra, leválasztva az értékes részeket.

Sallai R. Benedek (LMP)  ma sajtótájékoztatót is tartott, ahol jelezte: előterjesztése az utolsó esély volt arra, hogy demokratikus, parlamenti eszközökkel szülessen kompromisszum az állami földprivatizációról, azt azonban a Ház nem vette tárgysorozatba. 

A Fidesz megteremtette a korrupció hátterét

Volner János (Jobbik) szerint a Fidesz a politikai hatalom megszerzését a gazdasági hatalom megszerzésére fordította, megteremtette a korrupció hátterét, hogy ne lehessen elszámoltatást végezni. Ugyanakkor szerinte a baloldalhoz köthető vállalkozások is érintettek, a szocialistákhoz és a Fideszhez köthető cégek felosztják egymás között a közbeszerzéseket. Szerinte Orbán Viktor környezetéből kerülnek ki az ország legbefolyásosabb vállalkozói. 

A Fidesz szerint csökken a szegények száma

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt, hogy a statisztikai adatok szerint Magyarországon csökken a szegények száma, trendforduló van. Ezt a rezsicsökkentéssel, a devizahitelesek megmentésével és a közmunka kiterjesztésével magyarázta. A kormány számos, a családokat erősítő intézkedést vezettet be - hívta fel a figyelmet.

Magyarországon mintegy 4 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt
 Az Eurostat szerint a 7 év alattiak körében 2014-ben több mint 42 százalékos volt a szegénység, a Tárki 2014-re vonatkozó mérései szerint a 18 és 24 év közöttiek 18, a 18 év alattiak 17 százaléka szegény, az MTA idei adatai azt mutatják, hogy a háztartások 37 százaléka szegény, a különböző vizsgálatok szerint Magyarországon mintegy 4 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt, illetve a környékén. Niedermüller Péter, a DK alelnöke a szegénységellenes nap kapcsán szombaton felhívta a figyelmet arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal valamilyen megmagyarázhatatlan okból befejezte a létminimum alattiakra vonatkozó statisztika készítését. Ez a szegénységi ráta a több mint fél évtizede kormányzó erők szégyene, amelyek magukra hagyják a legkiszolgáltatottabbakat, ám eközben minden törvényes és törvénytelen eszközzel támogatják a hozzájuk közel állókat - jelentette ki a politikus. 

Döntések

Elfogadta az Országgyűlés az adósságcsökkentő alap működéséről szóló beszámolókat

Az Országgyűlés elfogadta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről szóló beszámolókat. Az adósságcsökkentő alap 2011. május 31. és 2015. január 31. közötti tevékenységéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter terjesztett a Ház elé beszámolókat. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában azt mondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.

Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők

A parlament felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhessen el a menedékkérőknek a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben. A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének erről szóló javaslatát, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. A szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölheti ki. A Ház döntése értelmében ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot.

Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is

A Ház módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról. A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább. A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.

Az Országgyűlés kedden felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhessen el a menedékkérőknek a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben.