A magyar kormány továbbra is azt keresi, hogy hazánk gazdasági növekedése miképpen haladhatja meg az európai unió átlagot az elkövetkező időszakban is. Varga Mihály egy múlt heti konferencián még az a retorikát alkalmazta: az uniós források gyorsabb lehívása mellett, rugalmasabbá kell tenni a munkaerőpiacot, ösztönözésre várnak a beruházások, és "felpörgetésre" szorul a vállalati hitelezést is. Ezúttal szeretnék végképp elkerülni azt az előző, uniós költségvetési ciklusban elkövetett hibát, hogy a tervezési időszak utolsó két évében kapkodva hívják le a brüsszeli pénzeket - mondta a miniszter. Azonban mostanában óvatosabb lett a gazdasági tárca vezetője, hiszen mindössze abban reménykedik, hogy az 2014-ben indult tervezési időszak negyedik évéig, vagyis 2017 első feléig kiírják az összes - elsősorban kapacitásbővítés és foglalkoztatás területén megvalósuló - pályázatot, valamint felgyorsítják azok elbírálását is. Abban azonban téved Varga Mihály, hogy a gyenge banki hitelezési aktivitásnak a kétségtelenül magas pénzintézeti különadó lenne az oka. Vélhetően a különadó 2016-2017-ben tervezett mérséklésétől sem lesz nagyobb a hitelkínálat a piacon. A költségvetésre évről-évre egyre nagyobb terhet rovó közfoglalkoztatás további bővítése viszont aligha járul hozzá a növekedéshez, még akkor sem, ha úgymond rugalmasabbá teszik ezt a foglalkoztatási csodaszert.
A jövőt illetően már korántsem ennyire optimista a legjelentősebb hazánkban működő európai cégeket tömörítő HEBC. Legfrissebb jelentésükből kiderült, ha Magyarország
be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, akkor ezen a gazdaságpolitikán változtatni kell. A cégek vezetői továbbra is felróják a magyar kormánynak a kiszámíthatatlanságot, a korrupciót és a szakképzett munkaerő hiányát. (Ez is közrejátszhatott abba, hogy a hitelminősítők még mindig a bóvli kategóriában tartják az országot.) A kormány ugyan arra hivatkozott, hogy a kiszámíthatóság jegyében fogadta el az Országgyűlés már a nyáron a jövő évi költségvetést, de a HEBC erre úgy reagált, az idő előtti költségvetésnek a jótékony hatását sem az üzleti, sem a pénzügyi vállalkozások nem érzékelik.
A jószerivel csak az uniós támogatásból megvalósuló infrastrukturális beruházások 2020 tájékára várható elapadása nagy bajba fogják sodorni az országot - emlékeztettek a HEBC szakértői, akik 2011 óta hiába ismételgetik: kézzelfogható országstratégiára volna szüksége. Merthogy el kellene végre dönteni, hogy „Magyarország olcsó gyártókapacitású ország akar-e lenni, vagy részt vállal a negyedik ipari forradalom változásaiban is, magas hozzáadott értékű termelő- és szolgáltató tevékenységgel”. A negyedik ipari forradalom kapcsán jegyezte meg Jakab Roland, a HEBC elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója, hogy "a digitális változás nem ismer határokat, a digitalizáció iparágtól függetlenül feltárja a hiányosságokat és új értékeket teremt.” A jelentés bemutatásán jelenlévő Szíjjártó Péter kerülte, hogy a bírálatokra reagáljon, továbbra is hitet tett a stratégiai megállapodások mellett, mert azok - véleménye szerint - stabilizálják a nálunk működő cégek helyzetét. Mindössze arra tett ígéretet, hogy a szakképzésről leül a vállalatvezetőkkel egy megbeszélésre, ami azért is érdekes, mert a külgazdasági és külügyminiszter ennek a területnek nem is gazdája.