A szén-monoxid-mérgezés veszélye minden nyílt égésterű tüzelőberendezésnél fennáll, ahol tökéletlen égés zajlik, nemcsak gáz, hanem fa- vagy vegyes tüzelés esetén is. A szén-monoxid-mérgezés azért különösen veszélyes, mert - minden ellenkező híreszteléssel szemben - valóban teljesen színtelen, szagtalan, íztelen. Pusztán a levegőt érzékelve még szakemberek se tudják megállapítani a szén-monoxid jelenlétét, ráadásul a mérgezés tünetei - fejfájás, hányinger - könnyen összekeverhetők más betegségekkel. Ezért különösen fontos szén-monoxid-érzékelő felszerelése. A katasztrófavédelem 2012. óta minden olyan helyszínen szemlét tart, ahová szén-monoxid jelenléte miatt riasztottak tűzoltóegységet. 2012-ben az érintett otthonok csak 17 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő, az arány az idén már elérte az 58 százalékot.
A szén-monoxid veszélyes mértékű feldúsulásának okai között a nyílt lánggal égő fűtőberendezés műszaki kialakítása, az elmaradt karbantartás, valamint az elégtelen levegő-utánpótlás szerepel, de a rendszeres kéményseprői ellenőrzés hiánya is bajt okozhat – áll az OKF közleményében. Ezért nagyon fontos, hogy mindenütt legyen szén-monoxid-érzékelő, ugyanakkor figyelmeztetett arra, még ma is sok a megbízhatatlan készülék a boltok polcain. A fogyasztóvédelem tavalyi próbavásárlásain, illetve ellenőrzésein negyvenkét termékből mindössze tizenkettő bizonyult kifogástalannak. (A veszélyes és megbízható szén-monoxid-érzékelők listája elérhető az alábbi linken: http://www.nfh.hu/node/11036.)
A hatóság által elvégzett teszteken megbukott érzékelők egy része nem jelezte a szénmonoxid életre is veszélyes koncentrációját, míg a többi akkor is jelzett, amikor nem volt gáz a környezetében. Mivel ezeknek a termékeknek van szavatossági idejük, a lejáratot követően célszerű újat vásárolni. A készüléket szemmagasságban, a tűzzel működő fűtőeszköztől egy méterre, lehetőleg nem sarokban kell elhelyezni ahhoz, hogy az a legnagyobb biztonságot nyújtsa - hívta fel a figyelmet a katasztrófavédelem. A mérgezések elkerülhetőek lennének a fűtőberendezések rendszeres karbantartásával, és a rendszeres kéményseprői ellenőrzésekkel. Ezért is fontos, hogy az éves kéményellenőrzés alkalmával a szakemberek minden ingatlanba bejussanak.
Amit az ellenőrzésről tudni kell:
* A fővárosban a kéményseprő vállalat az ellenőrzés előtt 8 nappal jelöl ki két időpontot, melyről plakát útján értesíti a lakókat. A vállalat négy órás időintervallumokat ad meg, mivel nem tudhatják pontosan, hol, mennyi idő alatt végeznek. A cég honlapján (FŐKÉTÜSZ) azonban kérhető elektronikus értesítés SMS-ben, e-mailben.
* Sok közös képviselő értesíti a lakót, hogy mivel két alkalommal sem jutottak be hozzájuk a kéményseprők, ezért külön időpontot kell kérniük 30 napon belül. Ha ez sem történik meg, a közszolgáltató köteles átjelenteni a katasztrófavédelemnek, aki akár több tízezer forintos tűzvédelmi bírsággal is büntetheti az ingatlan tulajdonosát.
* Azokban a lakásokban is elvégzik az ellenőrzést, ahol semmiféle kéményt használó berendezés nincs, mint például a parapetes (a falon kivezetett égéstermékű) konvektorok esetében.
Fogytán a kéményseprők türelme
Szakemberhiány miatt már ennek a fűtési szezonnak is kockázatos körülmények között vágnak neki a kéményseprők. A Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) szerint tarthatatlan helyzetbe hozta ugyanis a szakmát a kormány azzal, hogy hangzatosan és látványosan hozzáfogott az ágazat működésének megújításához, ám miután felforgatta, máig nem rendezte a helyzetüket. A nagy port kavart 3 évvel ezelőtti kéményseprő-ipari törvény bevezetését követően a rezsicsökkentéssel egy csapásra a felére zsugorították az ágazatban a bevételt, s ennek hatására jó néhány vállalkozás becsődölt. A belügyminiszter márciusi javaslata szerint egy újabb törvénymódosítással ismét átszervezni készül a kormány a kéményseprők működését, ám a megkezdett folyamatot máig nem zárták le, s nem tudni, mikor, mi lesz a végeredmény – szögezi le Vámos Csaba, a KOSZ elnöke.
Minden lóg a levegőben, minden bizonytalan. Nem tudni, hogy végül melyik szervezethez „csapják” a szakmát. Arról sincs döntés – állítja Vámos –, hogy valóban ingyenessé teszi-e a lakosság számára a kéményseprést a kormány. A felelőtlen halogatás miatt a piaci szereplők kivárnak a megrendelésekkel, tervezhetetlen a jövő, általános létbizonytalanság uralkodik a szakmában. Elfogyott a türelem, ma már a legkitartóbbak közül is egyre többen kényszerülnek más megélhetést keresni – állítja Vámos Csaba.
Egyre kevesebb a szakember, miközben a kémények és fűtőrendszerek állapota fokozatosan romlik. Az országban található 4, 5 millió kéményből 100 ezer már most használhatatlan és életveszélyes, 400-500 ezer pedig sürgős javításra szorul. Vámos szerint már a legtürelmesebbek is azt fontolgatják, hogy akár több százan egyszerre hagyják el a szakmát. Ez országos tragédiához vezetne – szögezi le az elnök. Már így is van olyan régió, ahol a szükséges és törvényileg szabályozott létszámnak csak a töredékét tudják biztosítani. Nem elég, hogy a kollégáknak a lakosság ellenállásával is naponta szembesülniük kell – nem akarják beengedni őket, feleslegesen mennek megadott címre, megadott időben, stb. – még a döntéshozók is elviselhetetlenül nehéz helyzetbe hozták őket. A jövőjükért aggódó kéményseprők kénytelen még szombatonként is dolgozni, hogy helyettesítsék a szakmából távozókat.