Október 16-án, szombaton kezdődött meg Déván az az kilenc napos imádság, amelyet Böjte Csaba atya kezdeményezett Európa békéjéért. „Nagy felfordulás van a világunkban, eljött az önmegtagadás, a böjt, az imádság ideje!" – olvasható a szerzetes felhívásában. Csaba testvér (így emlegeti magát a Dévai Szent Ferenc Alapítványt létrehozó és az alapítványi árvaházakat működtető szerzetes) azt szeretné, ha sok nyelvre lefordítva sokan tudnának együtt imádkozni a világ békéjéért. Ezért szombat óta Déván személyesen is részt lehet venni minden este a szentmiséken, és együtt imádkozni azért, hogy „elhallgassanak a fegyverek, és elkezdődjön a bölcs párbeszéd a világunkban".
Böjte elmondta, hogy a kezdeményezés ihletője Svájc védőszentje, Flüei Szent Miklós, aki „kiimádkozta, hogy Svájc a békesség szigete legyen. Az ő közbejárásával kérjük ugyanezt a kegyelmet Európának, világunknak!" Csaba testvér a menekültkérdésben is humánus álláspontot képvisel, szolidaritást sürget és toleranciát szorgalmaz. Álláspontja szerint „hisztériakeltéssel nem lehet megoldani a menekülthelyzetet”, és ezt fel is vállalja, annak ellenére, hogy szembe megy az Orbán-kormánnyal, amellyel korábban nyíltan szimpatizált. Azt hirdeti, nem áll meg a lábán az a feltételezés, hogy a menekültek nagyon másfajta emberek lennének, akik ne tudnának Európában élni. Tanítással, türelemmel bármi megtanítható a menekülteknek is.
Facebook-oldalán több bejegyzés található e kérdésben. Augusztus 27-én, amikor javában tombolt a káosz a Keleti pályaudvaron, Böjte atya a következőket írta. „Kint jártam Budapesten a déli pályaudvaron, rengeteg menekültet és köztük sok-sok gyereket láttam... A politikusainknak, a katonáknak meg kell védeniük a lakosságot, nekik ez a dolguk, de nekem, mint Krisztus szeretete hírnökének az a dolgom, hogy az emberekben lévő szeretetlángot életben tartsam. Testvéreim, ezért mindenkit arra kérek, hogy a menekültekkel szemben legyünk emberségesek. A kis Maryam a mi szülőföldünkre virágot rajzolt. Nekünk úgy kell viselkednünk, ha majd béke lesz az ő szülőföldjén és hazatér, otthon is virágot rajzoljon gondolatba a Kárpát-medencére!”.
Bejegyzéseiben ötleteket ad(na) a döntéshozóknak arra vonatkozóan, mit lehetne tenni a mégis itt maradók integrációja érdekében. Az 1956-os magyar menekültek ausztriai beilleszkedését segítő programokra hivatkozva egy képzési központot létrehozását javasolja a menekültek számára, mert véleménye szerint így felkészíthetők a békés együttélésre. Az árva, sok esetben az utcáról összeszedett gyermekek nevelése során Böjte értékes tapasztalatot szerzett a téren, hogyan lehet sokszor akár antiszociálisnak tűnő egyedeket is sikeresen integrálni. „Hihetetlen gyorsan fel tudnak zárkózni ezek a gyermekek, és azt látom, hogy az „elveszett gyermekek”, akik a társadalom számára problémát jelentettek, a képzéssel a társadalom gondjaira választ adnak” írta Böjte.
A szerzetes szerint „Itt az idő, hogy hitünkről, keresztény értékeinkről alázattal tanúságot tegyünk. … Több mint húsz éve árva gyermekeket nevelek, megtapasztaltam, hogy Isten selejtet nem teremt, ezért most is hiszem, hogy van jó megoldás! Európa vizsgázik, esélyünk van, hogy eredményesen letegyük ezt a vizsgát, és még erősebb, szebb legyen a világunk, de azt is tudni kell, ha ezt a vizsgát Európa elbukja, akkor a békés létünket is elbukhatjuk”, hívta fel a figyelmet Csaba testvér.