Miniszter lett Rogán Antalból. A Fidesz korábbi frakcióvezetője délelőtt a Sándor-palota Tükörtermében átvette kinevezését Áder Jánostól, majd kora délután letette esküjét is az Országházban. A "szertartásról" Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter igazoltan hiányzott, vidéken volt, noha a szocialista Mesterházy Attila Facebook-oldalán ironikusan megjegyezte, "még szerencse, hogy jóban vannak".
A képviselők a múlt héten szavazták meg a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mely a harmadik Orbán-kormány tizedik tárcája. Az ellenzék tiltakozott a propagandáért és a tájékoztatásért felelős minisztérium létrehozatala ellen, annál is inkább, mert míg az egészségügynek, az oktatásnak nincs önálló tárcája, Orbán Viktort mostantól két miniszter is szolgálja.
Eközben minden parlamenti párt megemlékezett a szegénység elleni küzdelem világnapjáról, a Fidesz viszont csak közleményekben reagált, a magyarok elszegényedéséről nem volt mondanivalója. Erről még Rogán eskütétele előtt beszélt Korózs Lajos. Az MSZP-s képviselő szerint jelenleg a társadalom tagjainak 25 százalékának nem telik kétnaponként húsra, 67 százaléka nem mehet nyaralni és a kistelepüléseken élők legtöbbje képtelen nagyobb összegű, váratlan kiadást finanszírozni. Korózs szerint a kormány nem tud kormányozni, csak uszítani, a szegénység ellen azonban nem lehet drótkerítéssel harcolni. A kabinet nevében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre válaszolva állította, pár éve 700 ezerrel többen nem engedhették meg a nyaralást, s négy éve még az emberek harmada nem tudott kétnaponta húst enni.
"A Fidesz, korábbi ígéretével szemben, nem az emberek pártjára állt, hanem összeszerelő üzemmé tette Magyarországot". Az LMP-s Schmuck Erzsébet napirend előtt minimumjövedelmet, a többkulcsos adórendszer visszaállítását, a családi pótlék, az adókedvezmények, a béremelések és életpálya-modellek kiterjesztését követelte az egyre növekvő dolgozói szegénység miatt. Rétvári ezután azzal vádolta az LMP-t, hogy adóemelésre készül, hiszen a többkulcsos adórendszer visszaállítása ezt eredményezné.
Korrupció tekintetében a Fidesz túlszárnyalja a szocialistákat. Amíg a korrupciót nem számolják fel, nem lesz tisztességes kormányzás - fogalmazott szintén napirend előtt Vona Gábor. A Jobbik elnökének vannak fideszes ismerősei, akik mindig azzal védekeznek, hogy Orbán Viktor biztosan nem tud ezekről az ügyekről. Ám a szovjet rendszerben is azt gondolták a kivégzésre várók, ha "Sztálin elvtárs tudna róla", biztosan nem történne meg. Pedig Sztálin nem csupán tudta, hanem irányította a rendszert. A lopásokról maga a miniszterelnök tehet, ugyanis "nincs olyan, hogy vannak rossz tanácsadók és egy jó király" - fogalmazott Vona, emlékeztetve arra: ma Andy Vajna, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád adnak tanácsot a miniszterelnöknek. Van olyan fideszes képviselő, aki ezekért az emberekért tűzbe tenné a kezét - kérdezte Vona. (Amikor az azonnali kérdések órájában ugyanezt tudakolta Orbántól, a miniszterelnök csak "KGBélázott"). "Egyszer legyen bátor", és tegyen feljelentést - szólította fel indulatos válaszában L. Simon László is a pártelnököt. A Miniszterelnökség államtitkára szerint azért vádaskodnak, mert a Fidesz megvédi az embereket, így a Jobbiknak nincs témája. Amikor viszont - a többedszer is "bajba" került - L. Simon arról beszélt, a Fidesz az, amelyik a politikát függetlenítette a gazdasági érdekcsoportoktól, hangosan zúgolódott az ellenzék. Az államtitkár a hangzavarban azt kérdezte, vajon milyen ügyei vannak Kovács Bélának, milyen üzleteket és burkolt párttámogatásokat hozott a jobbikos EP-képviselő - tette fel a költőinek szánt kérdést.
Mivel indokolja az állami cégvezetők 150 százalékban pofátlan béremelését? Az MSZP-s Lukács Zoltán erről kívánta interpellálni a miniszterelnököt, végül azonban L. Simon válaszával kellett beérnie. A "pofátlan" szó a Fidesztől származik, amelyik ilyennek ítélte a 2 millió forint feletti állami fizetéseket, később mégis eltörölték ezt a bérplafont. Most pedig 5 millió forintra emelkedik az állami cégek vezetőinek bérplafonja, amelyet akár még 20 százalékos egyéb juttatás is növelhet. Terveznek-e hasonló béremelést a közszféra más területen, például az oktatásban - kérdezte a szocialista képviselő, mire L. Simon csak annyit mondott, a kétmillió forintos plafon mostanáig működött, de többen felvetették, hogy nem érdemes fenntartani.
Többször is kérdezték a Házban a kormányfőt az állami földek eladásával kapcsolatban. Az azonnali kérdések órájában Harangozó Gábor például közölte: a földek eladásával a nemzeti függetlenséget árusítják ki. A szocialista képviselő szerint az állami földeket nem kötelező értékesíteni, így az sem igaz, hogy azok külföldiek kezébe kerülhetnek. A földet bérbe lehetne adni, de a Fidesz számára fontosabb a klientúra, mint a gazdálkodók - állította. Minderre Orbán érdemben nem reagált, viszont kiderült, a kormányfő kevesli, hogy csak az állami földek 20 százalékát értékesítik. Orbán megérti, hogy az MSZP állami gazdaságokban gondolkodik, de ők gazdálkodóknak szánják a földet - állította.
