Nem csoda: ez a társaság nem tett egyebet a színpadon, mint össze-vissza verték egymást. A meztelen költőnő látványa ugyan nem verte ki ennyire a biztosítékot, de a tehetségtelensége így is szinte lenyűgöző volt. (Valószínűleg hallott arról a szerb-magyar költőnőről, aki félmeztelenül mutatkozott a közönség előtt.) A másik költő, a kezében tartott papírlap ellenére, elfelejtette saját verssorait. Nem volt szerencsés napja a humortalan humoristának sem, de a „legpofátlanabb” produkció mégis csak az volt, mikor egy férfiú, aki úgy gondolta, hogy ő nagyon hasonlít egy ismert világsztárra – nem hasonlított -, kiállt a színpadra és legalább egy percig ezt az arcot mutatta, egy árva szó nélkül.
Nem sikerült a bemutatkozás a bűvésztanoncnak sem, de perceken belül tanítómestere is leégett. Mi az amit – joggal – továbbengedett a Horgas Eszter mellett helyet foglaló zsűri? (Kovács Patrícia, Csuja Imre és Linczényi Márk, akiknek itt szerencsére nem kellett műsorszámként produkálni önmagukat.) Egy jégszobrot faragó idősebb versenyzőt, egy 9 éves rugalmas testű kislányt, bár az ő produkcióját túlértékelte a zsűri, minden harmadik balettozni tanuló gyerek képes ugyanerre.
A valóban eredeti produkciót bemutató soproni táncegyüttest, akik a sötét színpadon, ruháikra varrott fénypontokkal, igen látványos produkciót nyújtottak. Bevezetőül, mi tévénézők is láthattunk abból, amit a zsűrinek bemutattak: miket lehetett látni azonos című külföldi produkciókban. A legmegdöbbentőbb az a hölgy volt, akinek – egyenként – negyven kilós keblei vannak és az egyikkel sörösdobozokat tört össze. A kérdés persze: Mi ebben a tehetség?
