Éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt - jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken a nemzetbiztonsági kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján. Közölte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is üzemelnek. A menekültügyi kérelmek beadására két tranzitzónában, Beremend és Letenye térségében lesz lehetőség. Szijjártó azt mondta, a magyar-horvát zöldhatár lezárásától hasonló eredményt várnak, mint a szerb határszakaszon már bevezetett ugyanilyen intézkedéstől. Közlése szerint a zöldhatár zárásáról tájékoztatták a budapesti horvát nagykövetet - aki csalódottságának adott hangot -, valamint a térségbeli külügyminisztereket, így a szlovák, a cseh, a lengyel, a szlovén és az osztrák diplomácia vezetőjét, továbbá Bajorország nemzetközi együttműködésért felelős miniszterét. Értesítették Németország külügyminisztériumát is. A visegrádi országok külügyminiszterei támogatásukról biztosították Magyarországot, az osztrák külügyi tárca vezetője megköszönte a tájékoztatást, és ha jók az információi, a szlovén kormány illetékes tagjai most egyeztetnek az ilyenkor szükséges lépésekről.
Szijjártó kifejtette: az Európai Tanács csütörtöki ülésén nem született olyan döntés, amelynek nyomán az EU külső határainak megvédése közös uniós erővel lehetővé vált volna, holott ez lenne a legjobb megoldás. "Ha az EU valóban meg akarja találni a közös választ a bevándorlási nyomásra, akkor közös európai erőt kellene, kellett volna létrehozni, hogy Görögország külső határát meg tudjuk védeni" - mondta. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az ET ülésén emellett világossá vált: továbbra is elvárás a tagállamokkal szemben a schengeni határok megvédése. Jól látható azonban, hogy Görögország ennek nem felel meg, ellentétben Magyarországgal. A visegrádi együttműködés másik három tagállama, Lengyelország, Csehország és Szlovákia segít Magyarország déli határának megvédésében.
EU-csúcs Brüsszelben 2015. október 15. Orbán Viktor miniszterelnök és Zoran Milanovic horvát miniszterelnök MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár csütörtöki brüsszeli egyeztetéséről a tárcavezető azt mondta: természetesen a bevándorlási hullám is téma volt, a magyar kormányfő világossá tette, ha nem születik meg a legjobb megoldás, akkor a második legjobbat kell érvénybe léptetni. Ami Szlovéniát illeti: két schengeni állam közé csak nagyon szükséges esetben, a két ország egyetértésével lehet fizikai akadályt építeni, a magyar-szlovén határszakasznál nincs ilyen napirenden. A magyar-román határral kapcsolatban azt közölte: folyamatosan figyelni fogják, hogy Szerbiában milyen irányban alakulnak a bevándorlási útvonalak. A magyar-román határ "egy ésszerű hosszúságú szakaszán" már korábban elkezdték az előkészítését a kerítés építésének, de egyelőre nem látnak olyan okot, hogy meg kellene kezdeni a kerítésépítést. A közeljövőben esedékes horvátországi választást firtató kérdésre a külügyminiszter úgy reagált: az európai jogszabályok nem nemzeti választások függvényei, "nem mi avatkozunk be a horvát kampányba, hanem a horvát miniszterelnök akar állandóan minket berángatni oda".
Horvátországnak van Szlovéniával egyeztetett terve a migránsválság kezelésére, amely az után lép életbe, hogy Magyarország éjféltől lezárja a magyar-horvát zöldhatárt - közölte a horvát kormányszóvivő, akit a Reuters hírügynökség és az Index.hr horvát hírportál idézett. "Zoran Milanovic horvát kormányfő állandó kapcsolatban áll Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel. Csütörtöki brüsszeli megbeszélésük után Milanovic és Cerar többször beszélt telefonon. Horvátországnak már korábban volt C terve, amelyről Szlovéniával állapodott meg. A szóban forgó tervről Ranko Ostojic horvát belügyminiszter késő este tájékoztatta a közvéleményt.
Vesna Pusic horvát külügyminiszter a Nova TV horvát televíziónak úgy nyilatkozott: Magyarország azzal, hogy határzárat rendel el, nem fogja tudni megállítani a migránsokat, azok továbbra is jönni fognak Horvátországba és Szerbiába is. A külügyminiszter úgy vélte, az unió külső határait Görögországban kell megvédeni, amelyre ott van a Frontex, az Európai Unió határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős intézménye. Magyarországnak nem állhat érdekében, hogy destabilizálja szomszédait - tette hozzá.
Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról - mondta Orbán Viktor újságíróknak távozóban a péntek virradóra véget ért csúcstalálkozóról. A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és "itt sikert lehet majd elérni". Orbán úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen volt, mert nem tudni, mikor lesz valami a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. A magyar javaslat mindig is az volt, hogy "menjünk le közösen délre", és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is . Ezt nem tudták elérni, "továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét". A hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja most nem valósult meg.
Az ülés előtt a visegrádi csoport közleményt adott ki, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait - idézte fel a kormányfő. Úgy vélte, ez erősíti a kétoldalú kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést, továbbá mivel Európa határait védik, "ez jó Európának is". A miniszterelnök hangsúlyozta: "jó hír, hogy van az unióban négy olyan ország, amely képes nagyon komoly, nehéz kérdésben, határrendészeti kérdésben szinte feltétel nélkül a másik segítségére sietni". Őszintén meg kell köszönni a lengyeleknek, a cseheknek és a szlovákoknak a segítséget, a népeknek és a kormányaiknak is - jegyezte meg.
Az Európai Bizottság az állandó migráns-szétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az "elfogadható Magyarország számára".
Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői hárommilliárd eurós támogatást fontolgatnak Törökország számára, ezzel segítve Ankarát abban a törekvésében, hogy megelőzze a szíriai menekültek Európába vándorlását - erősítette meg Angela Merkel német kancellár ugyancsak a csúcs után. Döntés nem született a támogatás pontos összegéről. Emlékeztetett arra, hogy Törökország már több mint hétmilliárd eurót költött a menekültek elhelyezésére, és ebből csak nagyjából egymilliárd euró volt külső segítség. Megerősítette Merkel azt is, hogy az uniós vezetők egyetértésével új témaköröket nyitnak meg a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalásokon. Felgyorsítják a vízummentességről folyó tárgyalásokat is. Merkel egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy nem teljesen érti a kelet-európai országokat, amiért úgy érzik, hogy az unió "nem kezeli őket jól".
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kiemelte: döntés született az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jelenlegi jogkörén túlmutató "integrált határellenőrzés" létrehozásáról. "Az elsődleges feladatunk az, hogy megvédjük az európai közösséget, és szavatoljuk a közbiztonságot" - húzta alá, hangsúlyozva, hogy humánus és hatékony megoldást kell találni, máskülönben "mások" embertelen, nacionalista, nem európai megoldást fognak találni. Werner Faymann osztrák kancellár védelmébe vette a menekültek elosztásának tartós rendszerét célzó javaslatot, egyben megerősítette azt is, hogy a visegrádi csoport országai nem támogatják az elképzelést.
Reagáltak a pártok
MSZP: a horvát határzárral kapcsolatban a kormánynak tisztáznia kell, hogy ki és mi alapján hozta meg a döntést. A nemzetbiztonsági kabinetnek a magyar törvények alapján ugyanis nincs jogosultsága a határzárról dönteni, mert csupán a kormány tanácsadó, véleményező testülete. Jogilag nem létező döntést pedig a rendőrség és a honvédség nem hajthat végre.
DK: a párt a szerb határon felépített kerítéshez hasonlóan az EU-n belüli, magyar-horvát határzárat is elítéli. Emlékeztetnek Ferenc pápa két, az európai migrációval kapcsolatban elhangzott gondolatára: "előbb-utóbb minden fal leomlik" és "a falak sohasem jelentenek megoldást, a hidak építése viszont igen".
LMP: a határzár nem oldja meg a migrációs válságot, a kerítés csak ideiglenes útelterelés lesz addig, amíg nem kezelik a probléma gyökerét, és nem csökkentik az unió felé induló migránsok számát.
PM: az újabb határzár ellentétes a nemzetközi egyezményekkel, és nem oldja meg a menekültválságot.
