Bár az amerikai fegyveres erők katonai missziója lezárult, az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Afganisztán stabilitásának fenntartása mellett - közölte tegnap fehérházi sajtóértekezletén Barack Obama. Az amerikai elnök hangsúlyozta, nem engedik, hogy Afganisztán újra terroristák menedékhelye legyen. Mint rámutatott, az afgán fegyveres erők teljes mértékben felelősek országuk biztonságáért, de még nem elég erősek, a kunduzi tálib offenzíva is megmutatta, hogy légitámogatás, hírszerzés, parancsnoki-irányítási téren elkél az amerikai támogatás. Washington konzultált a döntésről az afgán vezetéssel, együttműködik a nemzeti egységkormánnyal. Obama tartós politikai rendezést sürgetett.
Kunduz eleste fordulópontot jelentett, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Barack Obama felülvizsgálta a terveket, s ezzel kénytelen volt beletörődni abba, hogy nem tudja teljesíteni egyik legfontosabb 2008-as fogadalmát. Első választási kampányában azt ígérte, hogy lezárja az elődje, George W. Bush által indított két háborút, s valamennyi amerikai katonát hazarendeli Irakból és Afganisztánból. Irakból ugyan megtörtént a kivonulás, amelyről még Bush elnök egyezett meg Bagdaddal, de Obamát bírálták a túl gyors csapatkivonás miatt. A helyzet azóta drámaira fordult. Az amerikaiak nemzetközi koalíció keretében légicsapásokat hajtanak végre az Iszlám Állam (IS) állásai ellen, s Washington majd négyezer fős tanácsadó-kiképző kontingenst volt kénytelen visszaküldeni az erősen meggyengült iraki hadsereg támogatására.
Afganisztánban tizennégy év elteltével is tart a háború. Az ISAF, a nemzetközi stabilizációs erő keretében több mint százezer amerikai katona harcolt. A NATO vezette misszió 2014 év végén lezárult. A jelenleg Afganisztánban állomásozó 9800 amerikai katona a korábbi tervekkel ellentétben 2016 végéig marad. Obama tegnapi sajtóértekezletén kiemelte, a feladat nem változik: kiképzési, tanácsadói feladatokat látnak el, s segítik a terrorizmus elleni harcot. Az elnök bejelentése szerint jövő év végével csak a kontingens kisebbik része tér haza. 2017-ben még 5500 fő marad, azaz Obama utódának is feladatokat ad majd mind az iraki, mind az afganisztáni háború.
Katonai források már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy szükség lesz a csapatkivonási tervek felülvizsgálatára. Obama tárgyalt erről az új afgán elnökkel, amikor márciusban fogadta Asraf Gánit a Fehér Házban. A tegnapi bejelentés előtt telefonon egyeztettek. Az amerikaiakat a tálib offenzíva erősödése mellett az is aggasztja, hogy az al-Kaida maradék erői mellett az Iszlám Állam is megjelent Afganisztánban. A Pentagon az afgán hadsereg vezetésével, az afganisztáni amerikai erők vezetőivel egyeztetett a misszió meghosszabbításról. Martin E. Dempsey, az időközben leköszönt amerikai vezérkari főnök még augusztusban dolgozta ki tervezetét a terrorizmus elleni rugalmas fellépésről.
John Campbell, az afganisztáni amerikai erők parancsnoka több forgatókönyvet terjesztett Obama elé. Várhatóan a NATO-szövetségesek is tesznek felajánlásokat. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy nyilatkozott, a katonai helyzet követelményei alapján kell meghatározni a csapatkivonás menetét, nem pedig fix kivonási menetrend kijelölésével. Az 5500 amerikai katona további állomásoztatása évi 15 milliárd dolláros költséget jelent, 5 milliárddal többet, mint ha csak a minimális, ezer fős kontingens maradt volna az afgán fővárosban. A Pentagon-tervezet szerint Kabulban, a bagrami légibázison, két stratégiai fontosságú város, Dzsalalabad és Kandahár melletti bázison szolgálnak tovább amerikai katonák.
