Kocsis Máté nem buzeráns. E szofisztikált kifejezést tőle hallottuk, amikor Ungár Klára állította róla, hogy ő, meleg. Nem lévén szexuálpszichológusok, nem is értékelnénk a reakciót. (Alkotmányozó Szájer Józsefről is ugyanezt állította Ungár, de utóbbi nem reagált.)
Az elesettek, a kisebbségek, a menekültek jogi és verbális rugdosásáról elhíresült nyóckeri polgármester most perben kétmilliót követel a liberális politikustól, mert „jó hírnevét és emberi méltóságát” sértette meg. Korszakos ítélet lesz, ha lesz. Tudniillik, hogy rögzíti-e a bíróság: jó hírneve, méltósága sérül annak, akiről úgy vélik: meleg. Hírnévtelen, méltóságtalan a homoszexuális? Bűn a melegség? Ha nem, bűn-e ennek vélelme? (A lassan visszaköszönő 40-es években ezen akár élet és halál múlott.) Ha az efféle mátéi igazság kimondathatik, sérelemdíjat kérhetek, mert valakik azt állították, hogy szeretem a paradicsomos káposztát?
És, hogy mi a becsületsértés, jelen korunkban hadd forduljak a klasszikus Švejkhez. „Az élőlényeknek igen sok fajtáját és csoportját a természet tökéletesen megfosztotta az intelligenciától, hallotta már azt a kifejezést, hogy emberi butaság? Ha levágják a csillagjait, akkor maga egy nulla, akit teljesen érdektelenül agyonlőnek minden lövészárokban, minden fronton. Maga egy elsorvadt velőstekercs. Még sok ilyen szó van, ami egyáltalában nem büntetendő. Például, ha magának azt mondanák, hogy pézsmapocok. Azért már megharagudhatna miránk?”
Máté úr, pácban tetszik lenni…
