Chagall, a világhírű festőművész álmodta meg a szakállas hegedűs figuráját, aki egy kis falu házai fölé emelkedve muzsikálja el közössége álmait, szenvedéseit, megaláztatásait és teremt átjárást ég és föld között.
A musical a kisebbségi lét terheiről, a hagyományok erejéről szól, önironikus lírával fogalmazza meg az esendőségeket. Szeretettel szól az emberről, huncutul a „ha én gazdag lennék” állapotról, méltósággal a tejes kisemmizéséről, a hontalanságról. Ám derű, az élet végtelen szeretete árad a történetből és a slágerré vált dallamokból, melyeket a Budapest Klezmer Band játszik élőben, a játék szerves részeseként.
A produkció létrejötte tulajdonképpen Kerényi Imre nevéhez fűződik, aki 1996 őszén vitte színpadra a darabot. Az előadás sajátossága volt, hogy a színészeken kívül a zenekar is fent volt a színpadon, részt vettek a színpadi mozgásban, játékban, mintegy „belerendezve” a színpadi látványba. Ezzel különösen bensőséges hangulat alakult ki, ahogy a kis falvak életének is szerves része volt egy-egy klezmer zenekar.