Az oroszok szerint az Mk-41-es függőleges rakétakilövő rendszerek földi változatának telepítése az INF-szerződés közvetlen megsértéseként értékelhető. Ezek a rendszerek az Aegis technológiának felelnek meg, közepes hatótávolságú cirkálórakétákat képesek kilőni.
Moszkva szerint ezen rendszerek Romániába és Lengyelországba telepítése az orosz nemzetbiztonság számára komoly provokációt jelentenek és megsértik az 1987-ben, az Egyesült Államok és a Szovjetunió által aláírt Közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződését (INF).
Moszkva a helyzet „tudatosítását” kérte Washingtontól és Bukaresttől, valamint azt, hogy lépjenek vissza, amíg nem késő. Az orosz vezérkar szerint az európai rakétavédelmi rendszer felborítja a kontinens nukleáris stratégiai egyensúlyát.
Tervek szerint az Egyesült Államok 2015 végéig Deveselura telepíti az Mk-41-es rendszereket.
Mint ismeretes, az Egyesült Államok a NATO égisze alatt olyan rakétavédelmi rendszert kíván Európába telepíteni, amely a hivatalos indoklás szerint a Közel-Keletről indított rakétatámadások elhárítását szolgálná. A rendszer részeként a romániai Deveselun elfogórakéta-ütegeket telepítenek. Moszkva szerint ugyanakkor a rendszer arra is alkalmas, hogy gyengítse az orosz csapásmérő eszközök elrettentő erejét.
Az 1987-es INF-szerződést (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése) Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök, pártfőtitkár 1987. december 8-án. A dokumentum a földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500–5500 km-ben (300–3400 mérföldben) határozták meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007. február 10-én bejelentette, hogy az INF-szerződés nem lesz hatályos Oroszországra nézve, ha az Egyesült Államok folytatja az európai rakétavédelmi pajzsok kialakítására vonatkozó külpolitikáját. Washington többször megvádolta Moszkvát az egyezmény megsértésével.