Nem könnyű rájönni arra, hogy régiónkban miért éppen Varga Mihályra esett a választás, az ok feltehetően az, hogy amit a miniszter tesz az nemcsak Orbán Viktor kormányfő akaratának kritikátlan végrehajtását jelenti, hanem díjat odaítélők megszorításpárti magatartásától sem idegen. Márpedig Varga Mihály - a lapunknak nyilatkozó Katona Tamás szavaival - a megszorítások minisztere. A közgazdász egyetemi tanár emlékeztetett rá, hogy az Euromoney pénzügyi szaklap szigorú követelményeket támaszt a jelöltekkel szemben, országuknak a legfőbb pénzügyi-gazdasági mutatókat teljesíteniük kell, azzal már kevésbé foglalkoznak az Év pénzügyminisztere díjat odaítélők, hogy a kitüntetett, illetve az általa képviselt kormány milyen áron képes mutatós számokkal előrukkolni.
Márpedig a kétségtelenül impozáns GDP arányos államháztartási hiány adatokat egy olyan ország produkálja, ahol a lakosság mintegy fele, mintegy négymillió ember elszegényedett, ahol 220 ezer közmunkás csak a minimálbér négyötödét viszi haza. A megszorítások legnagyobb kárvallottjai a közszolgáltatások, az egészségügyi-szociális ellátó rendszer, ahonnan 1400 milliárd forintot vontak ki.
A megszorítások máig ható fájó sebe, hogy a második Orbán-kormány 2011-ben elhatározta, hogy jelentősen visszavesz a nyugdíjcélú juttatásokból, s megszünteti a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat, emellett pedig a rokkantnyugdíjazást is tovább szigorítja. Ennek során 63 ezer, fegyveres szervnél szolgáló munkavállaló esett el a korai nyugdíj lehetőségétől. A már korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat pedig más jogcím alá sorolták, vagyis ők hivatalosan nem nyugdíjasok, amíg a korhatárt el nem érik. (Ez azért fontos, mert emelni csak a nyugdíjakat kötelező.) Ezzel mintegy 350 milliárd forintot takarít meg a kormányzat évente. Igaz, hogy időközben lehetőség van arra, hogy a nők 40 éves munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba, de ez csak a felét "pótolta vissza" az elvont pénzeknek.
A megszorítások között gyakran esik szó az egészségügyi-szociális kiadások megkurtításáról, a munkanélküli támogatások időszakának lerövidítéséről. De a kárvallottak között fellelhetjük a vidékfejlesztést is. Például a nagyüzemi környezetgazdálkodás fele akkora támogatást kap, mint a 300 hektár alatti, holott költségeik azonosak. A 2014-2020 közötti uniós gazdasági ciklusban 300 milliárd forinttal kevesebb forrás jut vidékfejlesztésre, mint korábban. A csökkenés nagyrészt a magyar kormány döntése miatt következik be, mivel a társfinanszírozás mértékét – vagyis azt, hogy mennyi hazai forrást tesz az uniós források mellé – az eddigi 25 százalékról 15 százalékra csökkentették. A kormány által kiemelt területként kezelt állattenyésztésre az elmúlt időszaki 250 milliárd forinttal szemben ebben a ciklusban mindössze 75 milliárd forint jut. Vagyis a megszorítások a nemzetgazdaság minden területén érezhetőek. Ezt a pénzügypolitikát díjazta most az Euromoney. Szakértők felteszik a kérdést: a régióban nem lehetett volna olyan pénzügyminisztert találni, akinek olyan számai vannak, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják?
A miniszter díjához gratulált Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke is, aki szerint "Példázza ez a döntés, hogy a világ azt értékeli, ha megállapodások révén oldunk meg gazdaságpolitikai, stratégiai jelentőségű dolgokat." A bankár szavait aligha osztja a hazai bankszektor, hiszen az Orbán-kormány ígéretei ellenére sorra felrúgta a Bankszövetséggel kötött megállapodásait, illetve megkérdezésük nélkül cselekedett, amit jól példáz az, hogy pénzintézetek tucatjai bíróság elé citálták az államot. Az EBRD hathatós fellépésére volt szükség, hogy ez a helyzet megváltozzon.
