Az MSZP talpra állítását ígérte egy éve az új pártelnök, Tóbiás József, de a bírálói szerint ehelyett a párt fél térdre ereszkedett, ahonnan még nehezebb felállni.
Alapvetően tét nélküli, csak a párt alapszabályát átíró kongresszusra készül az MSZP november 28-án, de a küldöttek értekezlete mégsem ígérkezik unalmasnak. Felszínre törhetnek a régóta halmozódó belső feszültségek, elégedetlenségek, ez a folyamat pedig akár hónapokon belül palotaforradalomhoz is vezethet.
Pezsegnie kellene az MSZP-nek – legalábbis a menetrend szerint, amit egy éve hirdetett meg a nem sokkal korábban, 2014 júliusában Mesterházy Attila utódjaként pártelnökké választott Tóbiás József. Az elnök akkoriban egy nemzeti elkötelezettségű, modern, karakteresen baloldali néppárt felépítését vázolta. Nyilván ez nem megy egyik napról a másikra, főleg kudarcokkal az MSZP háta mögött: a 2006–2014 közötti nyolc választásból hetet elveszítettek. Ám egy átgondolt menetrendű tudatos építkezésnek egy év alatt már lehetnének jelei, ilyenek pedig nincsenek, vagy nagyon halványak – panaszkodott több MSZP-s politikus.
Tóbiás József nagy lendülettel hirdetett meg egy számos hasznos és előremutató elemet tartalmazó programvázlatot. Az ambiciózus tervekben nemcsak az olyan szólamok kaptak helyet, mint a „háború helyett béke” vagy a „Fidesz rendszerével szemben hihető alternatívává fejlődő MSZP”, hanem konkrét menetrend is.
A portál értesülései szerint a pártban örömmel fogadták annak idején Tóbiás azon bejelentését, hogy Lakner Zoltán politológus irányításával létrehozzák a Társadalmi Párbeszéd Projektintézetet, amelynek feladata egy, a 2018-as választási programot megalapozó Társadalmi Szerződés kimunkálása lesz. Az akkor bejelentett más neves szakértők – köztük például Andor László volt uniós biztos – bevonása is kedvező fogadtatásra talált a pártban, csak éppen a lap információja szerint ebből eddig semmi nem valósult meg.
A tanácsadóként háttérelemzésekkel az MSZP munkáját korábban és jelenleg is segítő Lakner Zoltán az nyilatkozta, a projektintézet a tervezett formában biztos nem valósul meg, „januárban abban maradtunk, hogy visszatérünk rá, de tavaszra ez lekerült a napirendről”. Azt egyébként a menetrend meghirdetésekor Tóbiás József is azt mondta, hogy a 2016-os „visszatérés” alapja a párt szervezeti megújítása, ami nem feltétlenül látványos munka, de lényege, hogy bár az MSZP tervei szerint Budapest lehet „az újjászülető szociáldemokrácia központja”, de legalább ilyen fontos a vidéki szervezetek megerősítése.
Elnökségi forrásaink szerint az építkezés, a választókerületi rendszer szervezése folyik, és bár vannak konfliktusosabb megyék, a helyi hálózatépítés is halad. „Az elnök és az elnökség járja a vidéket, a helyi ügyek felkarolására szószólói program indult, vannak tehetséges, új arcaink is, csak a csapatjátékot kellene erősíteni”.
Az elnökség és Tóbiás József előtt sem titok, hogy a folyamatokkal elégedetlen és a be nem váltott ígéretekből kiábrándult belső ellenzék egy része rendkívüli tisztújításban, az elnök leváltásában gondolkodik. – Tóbiás mandátuma a jövő nyárig, két évre szól. Forrásaink szerint nemcsak néhány belső ellenzéki politikus türelmetlen, hanem sok helyütt a megyei elnök, és helyben a tagság is az.
Tudunk sokkal jobbak lenni, és ha nincs a menekültügy, amit rosszul kezeltünk, már most sokkal jobbak is lennénk” – mondta az egyik megyei elnök az Origónak. A váltópártiság a cél, ám ahhoz tenni is kell, például azoknak a tehetséges politikusoknak a feladatokhoz engedésével, akik sokat tehetnének, de nincsenek az első vonalban – tette hozzá.
Semmiféle munka nem folyik az MSZP-ben, emiatt a tagság borzasztóan elkeseredett – állapította meg az Origónak nyilatkozó egyik vezető szocialista politikus. Úgy vélte, az elnökség elszakadt a realitásoktól, az alapszabály módosításával bíbelődnek, miközben a párt sodródik, sokan elfordulnak, mások pedig, bár nem sokan, egyszerűen átmennek Gyurcsány Ferenc pártjába.
A változás Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Tolna megyei elnök szerint is elkerülhetetlen, és ebben a párt tagjainak és szimpatizánsainak döntő többsége egyetért vele. Azokkal viszont komoly vitája van, akik a saját szerepük erősítését a vezetés földbe döngölésével, név nélküli nyilatkozatokkal, belső megbeszélések kiszivárogtatásával kívánják elérni – tette hozzá.
Az MSZP-n belüli valódi változás jelének Harangozó azt tartaná, ha túllépnének azon a párthagyományon, hogy valaki mindig az aktuális vezetők politikai hulláján át kíván előrejutni”. Szerinte ez egy 17 százalékos támogatottságú pártnál a puszta lét kockáztatása. Úgy vélte, téved, aki azt hiszi, hogy egy 5 százalékos pártot könnyebb átvenni, és onnan van felfelé út.
A lap kíváncsi volt, tart-e Tóbiás József palotaforradalomtól, illetve arra is, mit szól a tempóval és a tartalommal elégedetlen MSZP-sek kritikáihoz, de a pártelnök nem kívánt válaszolni a kérdésekre.
Noha előbb-utóbb sokak szerint kitör az MSZP-ben a palotaforradalom, az nem látszik, ki vehetné át Tóbiás József pártelnök helyét, vagy továbbmenve: ki lehetne az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ehhez persze azt is el kellene dönteni, hogy legyen-e baloldali összefogás 2018-ra, vagy sem.
A lap szerint egyelőre sem a belső ellenzékhez sorolt Mesterházy Attila, sem a párt sikeres szegedi polgármestere, választmányi elnökként az MSZP-ben második ember Botka László nem akar pártelnök lenni, ahogy miniszterelnök-jelölt sem.
Mesterházy Attila a Origónak személyes ambícióiról ugyan nem beszélt, de annyit elmondott: láthatóbb MSZP-t akar, ahol a stratégiatervezés nem csak a pozíciókhoz kötött. Úgy vélte, az MSZP-n belüli véleményformálókat is be kellene vonni a munkába. Az összefogásról azt mondta, ma az a gond, hogy összesen sincs elég szavazója a baloldalnak a kormányváltáshoz.
Tényleg nem történik sok minden, miközben versenyt futunk az idővel” – ismerte el Hiller István, megjegyezve, hogy még olyan alapvető kérdésekben is vita van a pártban, mint a programalkotás, mondván: egyesek szerint program nem is kell, hiszen a Fidesz is tudott nyerni anélkül is. Szerinte azonban kell program, méghozzá alapos, szakmapolitikai program.
Csak azzal a felkiáltással, hogy bukjon Orbán, nem lehet választást nyerni – mondta Hiller. Úgy vélte, az elnök, az elnökség cseréje nem megoldás, ezért ellenzi az előrehozott tisztújítást. Azt viszont elvárja, mondta, hogy a novemberi kongresszuson legyen hasznos politikai vita, és küldjenek erős üzenetet a külvilágnak. „De ne új menetrendet hirdessünk, mert azzal már tele van a padlás” – kérte Hiller István.
Az eredeti cikket itt olvashatja.