Az eset kapcsán felvetődik, hogy - miután a jogszabály pontosan szabályozza, mit kell benyújtani ahhoz, hogy egy pályázat érvényes legyen -, törvénytelenség történhetett, ezért az Együtt okirathamisítás gyanúja miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
A történet 2013 májusára nyúlik vissza. A VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kérelme 2013. május 23-án érkezett meg a parlament gazdasági bizottságához, miközben az lichtensteini engedélyek a kötvényforgalmazásra május 27-iek - írja az iratbetekintést elvégző Magyar Nemzet cikkében. A cégek minden további nélkül megkapták a bizottságtól az engedélyt arra, hogy többek között orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz, azeri, üzbég, szerb, bosnyák vagy montenegrói állampolgároknak értékesíthessen letelepedési magyar államkötvényt. Igaz a S&Z Program Ltd. engedélyét később visszavonták, a VolTan Ltd. továbbra is működik, budapesti, V. kerületi címen fogadja az érdeklődőket, ahova egy VolDan Hungary Kft. is be van jegyezve. Lichtensteint feltehetőleg a kedvező adószabályozás miatt "használják" a cégtulajdonosok.
A cégeket nem csak a dátumok keveredése miatt érdemes vizsgálni: egyazon időben, a kérvény benyújtása előtt egy nappal alapították őket. A VolTan Ltd. képviselője Josef Gabriel Hermann, akinek még húsz cég van a nevén Lichtensteinben, de az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki az S&Z, a szintén letelepedési kötvénnyel (sikertelenül) ügynökösködő vállalkozáshoz köthető.
A Fidesz is reagált a Magyar Nemzet cikkére, ám érdemi információt a dátumok keveredéséről nem adtak. Hiánypótlásra hivatkoznak, hogy a tulajdonosi igazolások hiányoztak, és ezt lehetőség volt pótolni, különben is a kötvényforgalmazás odaítéléséről a csak június elején született döntés.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, aminek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A jogszabály ugyanakkor úgy szól, hogy nem közvetlenül az államtól, hanem csak közvetítő cégeken keresztül lehet a kötvényt lejegyezni. A jellemzően offshore vállalkozások viszont 23-28 millió forint közvetítői díjat kérnek kötvényenként a külföldi befektetőktől, a költségeikkel pedig nem kell a magyar államnak elszámolniuk és ellenőrizni sem lehet őket. A Magyar Nemzet írása szerint a közvetítőcégek ebből tavaly év végéig több mint 50 milliárd forint bevételhez juthattak. Az államnak eddig 660 millió eurót (205 milliárd forintot) hozott a letelepedési kötvény.
