Mi, akik itt élünk a Velencei tó partján és vendéglátással foglalkozunk, szomorúan tapasztaljuk, hogy a külföldi látogatók száma évről évre csökken, főleg a német és osztrák vendégek maradnak el. Orbán kerítése a csökkenést tovább növelte, a németek nem akarnak ismét kerítés mellett nyaralni. Amikor Gyurcsány kormányzása idején felvetődött egy kaszinó építése a tó partján, hatalmas lehetőség kínálkozott,Velence lehetett volna egy kis Las Vegas. Volt szerencsém Las Vegas-ban járni, saját tapasztalatomat tudom közre adni. Ez, a ma már világhírű turista centrum Nevadában létesült, a kopár semmi helyén, de tudatosan.Talán kevésbé ismert, hogy oda nem csak milliomosok járnak kaszinózni, hanem egyszerű, közel sem gazdag emberek is. A hatalmas játéktermekben ezer számra elhelyezett játékgépek nem a vendégek kifosztását szolgálják, nyerni is lehet rajtuk. A szórakozó helyek között bőven találni olyan árfekvésűt, melyet még mi, magyarok is meg tudtunk fizetni. A felépített világhírű épületek, az azonnali esküvő, a helikopteres kirándulás a Sziklás-hegységbe, a Grand kanyon felett - felejthetetlen. Miért ne építettünk volna egy kis magyar Las Vegast ide, a tó mellé? A mi gyönyörű magyar tájunk sokkal szebb mint a nevadai. A gazdagok kaszinója mellett lehetett volna játéktermeket létesíteni a kisebb pénzű európaiaknak. Helikopter kirándulásokkal meg lehetett volna ismertetni szép hegyeinket, a közel lévő Balatonunkat.Több ezer munkahely létesült volna. A beruházó vállalta, hogy a tó állat és növényvilágának megőrzésére a mainál sokkal több pénzt fordít. Az egész hihetetlen lehetőség azért bukott el, mert nem Orbán és garnitúrája találta ki, hanem Gyurcsány. A politikai vakhit legyőzte az ország érdekét, Orbán esetében nem először. Ráadásul nem elég a kár, amit okozott, még további politikai hasznot húz belőle. Ha a telket ingyen adja az ország, az is megérte volna, a csere viszont nagyon jó alkalom a politikai leszámolásra. Amikor a bíró ítéletének indoklását a telekcsere kapcsán ismertette, az az iskolás diák jutott az eszembe, aki a házi feladatát olvassa fel az iskolában tanára előtt, amit szülei írtak. Itt tartunk.