A vészkorszak alatt halálra szánt zsidókat mentett, a börtönben a kultúrát ápolta és terjesztette, íróként a szellemet magasztalta, köztársasági elnökként a demokráciát védte - írta a főrabbi a kedden elhunyt Göncz Árpádról. Frölich Róbert szerint a Magyar Köztársaság első elnöke "az elesettek, a gyengék, a védtelenek mellett sosem tétlenül álló, hanem mindig cselekvő, eszméit soha fel nem adó alakja volt a magyar történelemnek. Úgy volt óriás, hogy megmaradt kedves, szerény, közvetlen, szeretetreméltó férfiúnak."
A főrabbi szerint sosem feledhető mozzanata volt Göncz Árpád elnöki tevékenységének az a pillanat, mikor a Parlament előtt nem engedték, hogy elmondja gondolatait. Ott és akkor szembesült a rendszerváltás után először azzal a gyűlölettel, melyet nem értett, és mely ellen mindig küzdött. Talán az volt az egyetlen olyan közéleti perc, mikor arcán nem a jól ismert mosoly, hanem a döbbent szomorúság uralkodott el - fogalmazott Frölich Róbert.
"Távozásával szegényebbek lettünk. Családja fájdalmát őszintén átérezzük, hiszen kicsit mindannyian úgy tekintettünk rá, mint apára vagy nagypapára" - áll a főrabbi közleményében. Göncz Árpádot 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újabb öt évre választott meg a parlament.
