Szövetségi börtönökben őrzött rabok ilyen nagyszámú, egyszerre történő szabadon bocsátására még nem volt példa az Egyesült Államokban. Az intézkedés célja a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának csökkentése, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítéltek szigorú büntetési tételének enyhítése. Az elítélteket október 30. és november 2. között engedik szabadon. A legtöbbjüket az ellenőrzött szabadlábra helyezés előtt házi őrizetbe, vagy a társadalomba való beilleszkedésre felkészítő intézményekbe helyezik át.
Az Egyesült Államok Ítélethozatali Bizottsága nevű független szerv - amelynek feladata az ítélethozatali irányelvek kidolgozása - tavaly csökkentette a kábítószeres bűnelkövetők potenciális büntetési tételeit. Az irányelvek, amelyekkel szemben a kongresszus nem emelt kifogást, visszamenőleges hatályúak. A bizottság intézkedése független attól a Barack Obama elnök által meghirdetett kegyelemtől, amelynek keretében nyolcvankilenc olyan kábítószerrel kapcsolatos ügy miatt elítéltet bocsátanak idő előtt szabadlábra, akik erőszakos bűncselekményt nem követtek el.
A bizottság becslése szerint az új irányelvek alapján a szövetségi börtönökben őrzött mintegy 100 ezer drogügyért elítélt közül 46 ezret engednek szabadon, a hónap végén elbocsátandó hatezer fő az érintett raboknak az első csoportja lesz. A testület becslése szerint az ezt követő egy évben további 8550 személy válik jogosulttá az őrizetes idő előtti szabadulásra.
A bizottság kezdeményezésén felül az igazságügyi minisztérium arra utasította az ügyészeket, hogy a nem fajsúlyos, nem erőszakos bűnelkövetőket, akik sem bűnözői csoportokkal, sem jelentős kábítószer-bűnszövetkezetekkel nem állnak kapcsolatban, ne vádolják meg súlyos büntetési tételekkel járó bűncselekmények elkövetésével. A bizottság által elfogadott ítélethozatali elvek 2014. november 1-jén léptek hatályba. A testület ezt követően egy évet adott az igazságügyi tárcának a széleskörű szabadon bocsátások előkészítésére.
Az új irányelvek a "kábítószer mínusz kettő" elnevezést kapták, arra utalva, hogy a szövetségi ítélethozatal logikája egy számrendszeren alapul, amely több körülményt vesz figyelembe. Egyebek között mérlegeli az elkövető előéletét, a bűncselekmény típusát, és azt, hogy a vádlott használt-e fegyvert, vagy vezetője volt-e kábítószeres csoportnak. A változtatások a legtöbb esetben enyhítették a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos törvénysértés megítélésének szigorát, függetlenül a szóban forgó kábítószer típusától és mennyiségétől. A változások nyomán a kábítószeres ügyekért kiszabható büntetési tételek átlagosan két évvel rövidülnek.
A büntetési tételek csökkenése nem automatikus, azt a raboknak kell kérelmezniük az illetékes szövetségi bíróktól, akik a közbiztonsági szempontok alapos mérlegelése után döntenek. Az igazságügyi tárca szerint a bírók országosan hetente mintegy hetven kiszabott büntetés lerövidítéséről határoznak, de el is utasítanak folyamodványokat.
Az amerikai igazságügyi minisztérium 27 milliárd dolláros költségvetésének mintegy egyharmadát fordítja a szövetségi büntetés-végrehajtási intézmények fenntartására. Miközben az Egyesült Államok lakossága 1980 óta mintegy egyharmadával nőtt, a szövetségi törvények alapján elítélt őrizetesek száma 800 százalékkal nőtt és csaknem 40 százalékkal meghaladja börtönök kapacitását. Múlt héten a szenátorok egy csoportja a liberálisok és a konzervatívok által is széles körben támogatott, kétpárti büntető igazságszolgáltatási reform-törvényjavaslatot terjesztett be. Ez egyebek között enyhítené a kábítószeres ügyekben kötelezően megítélendő büntetési tételeket, amelyeket a 80-as és a 90-es években a kábítószeres bűnözéssel szembeni szigorú fellépés jegyében fogadtak el.
Elfogadása esetén ez a jogszabály szintén visszamenőleges hatályú lesz, és lehetőséget ad majd a kötelező minimum betartásával elítélt őrizetesek szabadon bocsátására.
