A légicsapásban 10 beteg és a kórház személyzetének 12 tagja veszítette életét, egy AC-130-as léginaszád bombázott a kórháznál, amelyet az Orvosok Határok Nélkül szervezet üzemeltetett. Hétfőn Campbell még azt állította, hogy az afgán fegyveres erők kértek légitámogatást, azt követően vették célba a kórházat. Az MSF jótékonysági szervezet illetékesei szerint a kórház bombázása háborús bűntettnek minősülhet. Wickie Hawkins, a szervezet brit igazgatója visszautasította az amerikai főparancsnok korábbi magyarázatát, mondván, több alkalommal is megadták az amerikaiaknak a kórház GPS-adatait. Az Orvosok Határok Nélkül bejelentette, hogy visszavonja munkatársait Kunduzból.
A Washington Post értesülése szerint Barack Obama elnök olyan döntés meghozatalát fontolgatja, melynek értelmében jövőre sem vonnák ki az összes amerikai katonát Afganisztánból. A még augusztusban, Martin E. Dempsey tábornok, az időközben leköszönt vezérkari főnök által beterjesztett tervezet értelmében mintegy 3-5 ezer főnyi kontingens maradna a közép-ázsiai országban, elsősorban az Iszlám Állam, az al-Kaida és más terrorszervezetek elleni fellépés céljából. Ha a Fehér Ház elfogadja e tervet, az politikailag elég súlyos csapás lenne Obama számára, aki hivatali ideje lejártáig teljes mértékben véget akart vetni az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétének – értékelte a fejleményeket a lap.
Ám igencsak kérdéses, dönthet-e Washington másképp, hiszen tartani lehet attól, hogy amerikai légi-, logisztikai és felderítési támogatás nélkül a kabuli vezetés mihamar összeroppanna a tálibok nyomása alatt. Campbell tábornok több alternatív forgatókönyvet is kidolgozott. Az egyik tervezet mindössze egy kis létszámú kabuli követség fenntartásával számol, a maximális elkötelezettséget jelentő variáns azonban akár 7 ezres katonai személyzet afganisztáni állomásoztatását is előirányozza.
