Idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet. Az államháztartás idei első kilenc havi hiánya úgy alakult ki, hogy a központi költségvetés 1006,6 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 22,1 milliárd forintos szufficittel zártak.
Tavaly január-szeptemberben 844,6 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya, a múlt év szeptemberében 14,2 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. A két év szeptember havi egyenlegének különbsége alapvetően az uniós bevételek és kiadások eltérő alakulásából következett. Míg a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 39 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, addig az uniós kiadások közel 64 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat.
Az NGM kiemeli: az európai uniós módszertan szerinti hiánycél 2015-re változatlanul a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka, amely - figyelembe véve a bevételek és kiadások éven belüli eloszlását és a szeptember végi tényadatokat - továbbra is reális. A tárca emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság feloldotta az uniós kifizetések felfüggesztését, ami októbertől jelenik meg az államháztartási bevételekben.
Az NGM közleményében kitérnek arra: a két év azonos időszaka közti különbség elsősorban az uniós források eltérő alakulásából fakad. A fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei mintegy 407 milliárd forinttal maradtak el az előző évi bevételektől, mely egyrészt az évenként változó elszámolások különbségéből ered, másrészt pedig az Európai Unió Bizottsága által vizsgálat alá vont tételek következménye. Rámutatnak: a következő hónapban azonban több százmilliárd forintos uniós transzfer várható, mely jelentősen csökkenti majd a bevételek elmaradását.
Az NGM közleménye szerint az uniós források jelenlegi elmaradása az államháztartás uniós módszertan szerinti egyenlegét nem befolyásolja, tekintve, hogy az idei év végéig esetlegesen meg nem érkező, de az EU Bizottságától jogosan igényelt összegek bevételként elszámolhatóak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 190 milliárd forinttal haladták meg az előző évi kiadásokat, ez a felfutó kifizetéseknek tudható be. Kiemelik: mindezeken felül az előző év azonos időszakához képest lényegesen, mintegy 500 milliárd forinttal magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.