Ha a Fehér Ház elfogadja e tervet, az politikailag elég súlyos csapás lenne Obama számára, aki hivatali ideje lejártáig teljes mértékben véget akart vetni az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétének – értékelte a fejleményeket a tekintélyes napilap. Ám igencsak kérdéses, dönthet-e Washington másképp, hiszen – mint azt a Kunduz birtoklásáért az elmúlt napokban folyt ádáz harcok mutatták –, a tálibok harci ütőképessége és aktivitása mit sem csökkent, s az afgán kormányhadsereg nemigen képes állni a sarat az iszlám felkelőkkel szemben.
Fennáll ezért a veszély, hogy amerikai légi-, logisztikai és felderítési támogatás nélkül a kabuli vezetés mihamar összeroppanna a tálibok nyomása alatt. John Campbell tábornok, az afganisztáni amerikai erők főparancsnoka – Dempsey-vel párhuzamosan – több alternatív forgatókönyvet is kidolgozott. Az egyik tervezet egyfajta „minimálprogramként” mindössze egy kis létszámú kabuli követség fenntartásával számol, a maximális elkötelezettséget jelentő variáns azonban akár 7 ezres katonai személyzet afganisztáni állomásoztatását is előirányozza. Obama elnök nem jelölt meg konkrét dátumot, mikorra szándékozik döntést hozni, de a kunduzi csaták jelzik a helyzet súlyosságát.
