Egy orosz harci repülőgép megsértette Törökország légterét a szíriai határnál, közölte Ankara. A török külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint két járőröző F-16-os török vadászbombázó kényszerítette visszafordulásra kényszerítette az azonosítatlan MIG-29-es gépet. Törökország állandó kapcsolatban áll az amerikai külügyminisztériummal és a NATO szövetségeseivel – jelezte Ankara. A légsértést követően Feridun Sinirlioglu, a török diplomácia vezetője felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, s bekérették az orosz nagykövetet az ankarai külügyminisztériumba, ahol tiltakozó jegyzéket adtak át neki. Óva intették Oroszországot attól, hogy megismétlődjön az eset, különben Moszkvának „vállalnia kell a következményeket” és "felelős lesz bármilyen nem kívánt incidensért".
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában megerősítette, hogy tiltakozó jegyzéket adtak át az orosz külképviselet vezetőjének. Hozzátette, vizsgálják az esetet. A RIA Novosti orosz hírügynökség szerint Moszkva elismerte, hogy egy harci gépe „véletlenül” behatolt a török légtérbe, és biztosította Ankarát, hogy ilyen incidens többé nem fordul elő. Egy, az AFP-nek név nélkül nyilatkozó magas rangú amerikai tisztségviselő úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy a török légtér orosz megsértése valóban véletlen lett volna. Az esetben igazolódni látja Washingtonnak az oroszok szíriai szerepvállalásával kapcsolatos félelmét és mint fogalmazott felveti a kérdést Moszkva valódi szándékait valamint az orosz légitámadások professzionalizmusát illetően. Jelezte, Washington azonnali egyeztetéseket kezdeményezett Törökországgal és NATO-partnereivel Brüsszelben.
Megszólalt tegnap az ügyben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, elfogadhatatlannak nevezte a török légtér megsértését az orosz légierő által. Közleményében aláhúzta, hogy Moszkva szíriai légitámadásai „a dzsihádisták - és a nyugati országok szerint Bassar el-Aszad elnök rezsimjének ellenzéke – ellen nem járulnak hozzá a régió stabilitásának és biztonságának megteremtéséhez”. A főtitkár azt bejelentette, hogy estére összehívta a NATO legfőbb döntéshozó szervét, az Észak-Atlanti Tanácsot. Az ülése, amelynek napirendjén az orosz katonai jelenlét által előidézett új szíriai helyzet állt. A tanácskozás lapzártánkkor még tartott.
Bár az utóbbi években egyre közelebb került egymáshoz Törökország és Oroszország, kivált azután, hogy Ankara viszonya meglehetősen fagyossá vált az Európai Unióval, illetve Recep Tayyip Erdogan török államfő emelni akarta a nyersanyagexportot Oroszországgal, a szíriai konfliktus ma már nagyon beárnyékolja ezt a viszonyt. Ankara ugyanis ragaszkodik Bassár el-Aszad eltávolításához, Moszkva szerint viszont csak akkor oldható meg a szíriai konfliktus, ha katonai erővel segítik Szíria elnökét. Erdogan hétvégén minden korábbinál élesebben bírálta Oroszországot. Mint fogalmazott, a Kreml súlyos hibát követ el Szíriában.
Közben a szíriai harcmezőn továbbra is brutális háborús bűncselekmények sorát hajtja végre az Iszlám Állam (IS). A szélsőséges iszlamisták ezúttal Palmürában a levegőbe repítették az ókori diadalíveket. Gyakorlatilag ez volt a világörökség részét képező ókori romváros szinte utolsó, még álló része, hiszen a terroristák az utóbbi hónapokban sorozatosan semmisítették meg a felbecsülhetetlen értékű romváros nevezetességeit.
Az IS májusban foglalta el Palmürát a szíriai kormányerőktől, augusztusban megölték az itteni főarcheológust is. Az antikvitásokért felelős szír hatóság vezetője, Maarum Abdul Karim az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a diadalívet már korábban elaknásították, de vasárnap robbantották föl. Ezzel együtt egy sor ikon is megsemmisült. „Gyökerestül ki akarják irtani az emberiség kultúrájának egy részét” – emelte ki. Az IS a legnagyobb pusztítást augusztusban végezte, amikor felrobbantották a híres Baalsamin templomot és a Baal templomot. Szeptemberben sírokat semmisítettek meg. Ráadásul a romvárosban további emlékeket is elaknásítottak, így valószínűsíthető, hogy a rombolás nem ért véget. Abdul Karim felszólította a nemzetközi közössége, mentse meg Palmürát.