Miután népszerűbb (és nem nagyobb) lett Jézusnál, a baloldal emblematikus ügyei, a női emancipációért vívott harc, a rasszizmus elleni küzdelem, az antimilitarizmus képviseletére használta fel, hogy neki meghallják a hangját. Mert Lennont - látszólag - csak egy valami idegesítette jobban annál, mintha gratulálnak neki a Yesterdayhez: az igazságtalanság.
A munkásosztály és a sajtótájékoztatók hőse az 1970-es évekre a békemozgalom bárdja lett, csúcsra járatta az ideológus-popsztár Bob Dylan megteremtette típusát. Álmodozó? Lehet, de nem volt egyedül. Esélyt adott a békének. Ő legalább megpróbálta, és elérte azt, ami minden értelmiségi álma, hallgattak a szavára: kiengedték a börtönből John Sinclair politikai aktivistát, miután Lennon dalt írt róla. Siker? Az. De lázadhat-e igazán a rendszer ellen egy olyan előadó, akinek tízmilliós példányszámokban értékesíti lemezeit a kultúraipar?
Mennyire releváns-e még a szabadságharcos Lennon, amikor a fiatalok egyre nagyobb része is inkább a biztonságot választaná a szabadság helyett? John Lennon karrierének és küzdelmeinek áttekintése mellett ezekre a kérdésekre is választ keresnek október 9-én este hatkor a Politikatörténeti Intézetben (Bp. V. ker., Alkotmány u. 2.) John Lennon születésnapján A beszélgetést Czutor Zoltán színesíti Lennon-szerzemények eljátszásával. Az est résztvevői: Czutor Zoltán dalszerző-előadó mellett Csunderlik Péter történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa László Róbert politológus, a "Beatles50" blog szerzője és Németh Róbert újságíró. Az eszmecserét Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója vezeti.
