A főbiztos felvetette azt is, hogy véleménye szerint akár a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerül az ügyben, hiszen mind a nemzetközi, mind az afgán haderőnek kötelessége tiszteletben tartani a polgári lakosság védelmét. Előzőleg a kórházat működtető Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontières - MSF) nemzetközi szervezet azt nyilatkozta, hogy a 19 halottat és 32 sebesültet eredményező légitámadást háborús bűnként kell kivizsgálni és hangsúlyozta, hogy a történtek súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot.
A kunduzi kórházat a város visszafoglalásáért indított hadművelet során, szombat hajnalban, vélhetően tévedésből, az amerikai légierő bombázta le. Afganisztán egyik legnagyobb és legfontosabb városát múlt hétfőn foglalták el a tálibok. A légitámadásban a nemzetközi humanitárius szervezet 12 munkatársa vesztette életét, az elhunytak közül heten a kórház betegei voltak. Washington azonnal kivizsgálást kezdeményezett az ügyben, Barack Obama amerikai elnök őszinte részvétét tolmácsolta.
Mindez azonban nem elégítette ki a humanitárius szervezetet, amely leginkább azt kifogásolja, hogy a kórház pontos GPS koordinátáit többszörösen bejelentették mind a nemzetközi erőknek, mind az afgán hadseregnek. Az első bombatalálat után azonnal értesítették a katonai tisztségviselőket, ennek ellenére történt a második, romboló erejű, áldozatokat szedő légicsapás. „Tényleg nem értjük a történteket, és képtelenek vagyunk elfogadni, hogy járulékos kárként tekintenek erre” – nyilatkozta Bart Janssens, a szervezet műveleti igazgatója.
Afgán belügyminisztériumi illetékesek ugyanis nyilatkozataik során valóban ilyen hangot ütöttek meg, hangsúlyozva, hogy a kórházban 10-15 terrorista volt a támadás idején, és mindannyian meghaltak. Olyan kijelentés is elhangzott, miszerint a kórház a tálib terroristák búvóhelye volt, innen indítottak támadásokat, ezért kellett lebombázni, a civilek pedig járulékos vesztesség voltak. Mindkét kijelentést határozottan cáfolta az MSF. De az amerikai álláspontban is megjelent a járulékos vesztesség kérdése. A szövetséges parancsnokság közleménye szerint az amerikaiak vezette koalíció a Kunduzban harcoló kormányerők támogatására indított légicsapást, “a csapatokat fenyegető személyek” ellen. “Ez a csapás okozhatott járulékos károkat a kórházban, de az esetet még vizsgáljuk”.
Ezek a nyilatkozatok és az a tény, hogy a kórház GPS koordinátáit megkapták az illetékesek, valamint az hogy az első támadás után figyelmeztették is őket, szándékosságra utal. Al-Huszein herceg, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ezért nyilatkozta, hogy “amennyiben a bíróság megállapítja, hogy szándékos volt, a kórház elleni légicsapás háborús bűncselekménynek minősülhet”. Az MSF elnöke, Meinie Nicolai nyilvános kivizsgálást sürget, kijelentette, a támadás “visszataszító és súlyos megsértése az emberiességi jognak… a szörnyű veszteséget nem lehet egyszerűen járulékos kárként leírni”.
Az Egyesült Államok és a Pentagon álláspontja szerint, ki kell vizsgálni a történteket, mert egyelőre csak annyi biztos, hogy a közelben amerikai csapatok is tevékenykedtek”, de ott voltak az afgánok és a tálibok is. A CNN amerikai katonai forrásokra hivatkozva azt állította, nem zárható ki, hogy a kórházat tévedésből bombázta le az amerikai légierő egy AC-130-as gépe és emlékeztetett, hogy július 10-én tíz afgán katona lett egy Logar provinciában végrehajtott amerikai légicsapás „járulékos vesztessége”.
