A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az első kiállítást megrendező Tornyai János, majd Galyasi Miklós, aki később felismerte, hogy a század eleji kiállítás folytatására szükség lenne és mindazok, akik a 62 Őszi Tárlatot megrendezték, vásárhelyeik voltak vagy kötődtek a településhez.
Az, hogy a tárlat az évtizedek során megmaradhatott, nem csak a kultúrpolitikának, nem is a várospolitikának volt köszönhető, hanem annak, hogy Hódmezővásárhely polgárai mindig szerették a szépet - hangsúlyozta a politikus. A 20. század vérzivatarai, háborúk, forradalmak, vagyonelvételek, államosítások közepette a hódmezővásárhelyiek képesek voltak ragaszkodni a széphez, a jóhoz. Az itt élők végtelenül optimisták, hisznek a jövőben és a jelenben is, éppen azért úgy gondolják, a bennünket körülvevő világ lehet szép - fejtette ki a miniszter.
Lázár János úgy fogalmazott: polgármesterként azért támogatta a tárlat megszervezését, mert be szerette volna bizonyítani a helyi közösségnek és a tágabb környezetnek azt, hogy bármilyen körülmények között élünk is, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az élet lehet szép és jó.
A politikus rámutatott: ez különösen fontos azért is, mert akik művészként élik világukat, ennek nap mint nap az ellenkezőjét tapasztalhatják személyes sorsuk okán. Kevés elismerés, megbecsülés jut nekik, ezért a politikus különösen büszke arra a városra, amely megalapította az őszi tárlatot és azokra a polgárokra, akik ragaszkodtak a kiállítás megmaradásához.
A Vásárhelyi Őszi Tárlat a legnagyobb hagyományokkal bíró hazai kortárs képzőművészeti seregszemle. A december 6-ig látogatható kiállításon 162 művész 252 alkotását mutatják be: 135 festmény, 50 grafika, 63 plasztika, valamint négy egyéb, műfajilag be nem sorolható mű került a falakra. A hagyományoknak megfelelően a megnyitón adták át a tárlat elismeréseit, a fődíjat, a Tornyai-plakettet Gaál József Munkácsy Mihály-díjas festő-, grafikus- és szobrászművész, művészeti író, tanár kapta.
