Francois Hollande francia államfő meghívására Angela Merkel német kancellár, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko ukrán államfő a francia elnöki hivatalban ült tárgyalóasztalhoz 2014 júniusa óta negyedik alkalommal. Az Európai Unió az év végén megvizsgálja, hogy teljesültek-e a februári minszki csúcstalálkozón tető alá hozott egyezségek a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról Ukrajna keleti részéből, s ennek eredményeként enyhíthetők-e a nemzetközi szankciók Oroszországgal szemben.
A párizsi csúcstalálkozónak külön aktualitást ad, hogy Oroszország szerdán légicsapásokat indított Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen. Jóllehet a szíriai és az ukrajnai válság témáját a felek el akarják egymástól választani, a szíriai helyzet várhatóan rányomja bélyegét a megbeszélésre. A francia elnök elsőként orosz kollegáját fogadta mosolyogva a kamerák kereszttüzében, akivel külön megbeszélést folytatott. Vlagyimir Putyin Angela Merkellel is tárgyalt külön a szíriai helyzetről.
Francia diplomáciai források szerint Ukrajna számára az idő sürget, s a legmagasabb szinten kell megteremteni a légkört ahhoz, hogy december végéig előreléphessenek a válság rendezésében. Utóbbihoz az is kellene, hogy a februári minszki csúcstalálkozón tető alá hozott egyezségek teljesüljenek Ukrajna keleti részén, ahol tavaly április óta az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok közti konfliktus több mint 8 ezer áldozatot követelt. A konfliktus Oroszország elszigetelődéséhez vezetett, Moszkvát a Nyugat azzal vádolta, hogy katonákat és fegyvereket küldött a szakadárok támogatására, és ezért súlyos szankciókkal sújtotta.
A francia diplomácia szerint a minszki csúcstalálkozó óta a "legfontosabb, a leglátványosabb, de egyben legsérülékenyebb dolog, a tűzszünet" megszületett. Kijev és a nyugati vezetők is azt remélik, hogy Párizsban sikerül előrelépést elérni politikai szinten is, azaz az orosz-ukrán határellenőrzést illetően, illetve annak érdekében, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői bejuthassanak a szakadárok által felügyelt területekre. A határ mintegy 400 kilométeres szakasza jelenleg a szeparatisták felügyelete alatt áll.
A politikai rendezés része a helyi választások kiírása is, amelynek köszönhetően a szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeck ismét betagolható lehetne Ukrajna egészébe a lehető legnagyobb autonómia biztosításával és az ukrán alkotmány tiszteletben tartása mellett. Ez utóbbi a rendezés legnehezebb kérdése, ugyanis a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták saját szabályaik szerint kívánják megtartani a választásokat október 18-án Donyeck, november 1-jén pedig Luhanszk megyében, majd a második fordulót februárban. Az autonómiára vonatkozó intézkedéseket illetően pedig az ukrán parlament nagyon megosztott.
A francia diplomácia azt szeretné, ha Petro Porosenko olyan érvekkel távozhatna Párizsból, amelyekkel meggyőzhetné a kijevi képviselőket, az ukránok viszont a szeparatisták által kiírt választásokat szeretnék megakadályozni. Moszkva a gazdasági szankciók enyhítését reméli, amennyiben a békemegállapodás az év végégig megszületik.