A Miniszterelnökséget vezető miniszter beismerte: szinte nincs esélye annak, hogy az ideihez hasonló mennyiségű pénzt juttassanak a gazdaságba. A növekedési kilátásokat emellett számos más tényező is beárnyékolja, a Volkswagen botránytól kezdve a Fed kamatdöntésein keresztül a menekülthullámon át a kínai gazdaság lassulásáig. A váratlan bejelentések sorát Lázár később a Kormányinfón is folytatta.
A 2016-ban jelentősen csökkenő uniós források kifizetését egy állami beruházási-fejlesztési alap felállításával ellensúlyozná a kormány. Lázár jelzése szerint az idén legalább 2200 milliárd forint uniós pénzt fizetnek ki, a következő évben minimum 1500-1600 milliárdot kell elérni, de ahhoz, hogy a növekedés hasonló legyen, mint 2015-ben, legalább 2000 milliárd forintot kell lehívni. Jelentős fejlesztésekre, szimbolikus gigaberuházásokra van szükség Budapesten a gazdasági növekedés érdekében a miniszter szerint.
Azzal is gond van szerinte, hogy az uniós pályázatok kiírói nem ismerik a vállalkozók igényeit. Az önkritika helyénvalónak bizonyult: sokkal több társadalmi egyeztetésre van szükség, és sokkal jobban össze kellett volna fogni a magyar gazdaság szempontjait megfogalmazó véleményeket. A kormány minden uniós pénzt gyorsan akar felhasználni, ezért ebben a pénzügyi ciklusban a lakosság nem számíthat arra, hogy ilyen forrásból pályázhat energiakorszerűsítési munkákra, csak az állami intézményeknek juthat belőle. A Magyar Energiahatékonysági Intézet azonnal tiltakozott Lázár bejelentése miatt, mert szerintük több százmilliárdos kárt okoz azzal a kormány, ha már a betervezett programokra elkülönített forrásokat elvonja.
- Pest megye helyzete különösen kritikus, Lázár háború sújtotta övezetnek titulálta. A Miniszterelnökségen egy stáb dolgozik azon, hogy miként lehetne az uniós források tekintetében leválasztani Budapesttől, amellyel most egy régiót alkot, és a közös fejlettségi szint miatt nem juthat uniós forráshoz. Akár a megyerendszer átszabásával is keresztülvihetik a leválasztást. Addig is Pest megye egy 130 milliárdos támogatási csomagot "kap" a kormánytól.
- Állami beruházási-fejlesztési alapot hoznának létre a bürokrácián megspórolt pénzből. Ebből jutna forráshoz az a 100 cég, amelyik nem fér bele a kkv fogalmába. Pénz kell az infrastruktúra fejlesztésére is, 2018-ra például 4 millió háztartásban kellene bevezetni az internetet.
- A banki hitelezéssel sem elégedett a kabinet. A kormány arra készül, hogy felülvizsgálja az EBRD-vel februárban kötött szándéknyilatkozatot, annak fényében, hogy a bankszektor hogyan teljesítette vállalását a hitelezés fellendítésében. Mindenképpen fokozni akarják a piaci hitelezést, de nem tudni hogyan. Az állami kézbe került bankokat magánkézbe kell adnia a kormánynak, de a Magyar Fejlesztési Bankot és a takarékszövetkezeti integrációt erősítenék, ezeket használnák az EU-források kiközvetítésére, de a zöldbanki és agrárbanki tevékenységek fellendítésére is.
- Nem tudja még a kormány mit kezdjen a Volkswagen botránnyal: talány, hogyan érinti a gazdaságot, visszakérjük-e a spanyolokhoz, franciákhoz hasonlóan a konszernnek nyújtott támogatásokat.
- A következő fél év kritikus lesz az állami alkalmazottak elbocsátásával is járó bürokráciacsökkentés terén: ha ennyi idő alatt nem lesz radikális változás, ebben a ciklusban a fenntartható növekedésben már nem tud segíteni az állam.
- Tucatnyi eljárási díj eltörlését javasolja Lázár, többek között az okmánycsere, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának, továbbá a cégkivonat, az adóigazolás, építésügyi engedélyek, az erkölcsi bizonyítvány, a tulajdoni lap kiadásának és a felsőoktatási felvételi eljárásnak a díját, valamint a környezetvédelmi és műszaki matricákkal kapcsolatos költségeket.
- Beszámolt a paksi atomerőmű-bővítésről a héten Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is: tárgyalt Margrethe Vestager versenyjogi ügyekért felelős biztossal, akitől a paksi beruházás versenyjogi vizsgálatának gyors lezárását kérte. Vestager azt vizsgálja majd, hogy van-e tiltott állami támogatás a paksi kapacitásfenntartó beruházás konstrukciójában.
- A Kehi soron kívüli vizsgálatát rendelte el a hazai útépítésekkel kapcsolatban az európai csalás elleni hivatal (OLAF) felvetései nyomán. Mint mondta, az OLAF vizsgálatai alapján kételyek merültek fel, amelyek szinte minden 2007-13 között munkát végző útépítő vállalkozást, így ez a Közgép Zrt. mellett a Swietelskyt és a Strabagot is érinti.
- Sajtóhírek szerint az OLAF összeférhetetlenséget tárt fel Homolya Róbert miniszterelnöki biztos és érdekeltségei körül. Lázár szerint súlyos állításokat fogalmazott meg a szervezet, szeretne az OLAF-fal beszélni arról, hogy ezek helytállóak-e.
