Stratégát váltott - legalábbis külföldön - a magyar kormányfő, s most már a muszlim vallásúakért aggódik, sőt, felebaráti szeretetéről is tanúbizonyságot tett, amikor magyar idő szerint szerda éjjel fölszólalt az ENSZ menekültügyi konferenciáján, New Yorkban. Orbán Viktor migrációs politikáját és meggyőződéseit magyarázta, amikor arról is beszélt, hogy ő maga keresztény országból jön, és "a keresztény hozzáállás nem tűr meg semmilyen iszlámellenes politikát. A muszlim hit, amelyet becsülünk és tisztelünk, nem felelős e népvándorlás alapvető okaiért" - mondta, egyúttal megkért mindenkit, hogy ne hagyja az iszlámellenes hangulat terjedését.
Érdekes kérés volt ez Orbántól, főként miután - elsősorban az utóbbi hetekben - nem épp iszlámbarát megnyilvánulásaival már konfliktusokat is generált a Mohamed magyarországi követőivel. Harammal, vagyis vallási tiltással reagált szeptember elején a Magyar Iszlám Közösség a miniszterelnök egyik péntek reggeli rádióinterjújára. A szervezet vezetője, Bolek Zoltán szerint Orbán nagyon ellenségesen beszélt a muszlimokról, a Korán pedig tiltja az ilyen személyekkel való barátkozást, vagy az ő segítésüket. Persze Orbán hazai pályán is kétfelé játszik, hiszen miközben az iszlám vallásúak felé ezután gesztusértékű, a "körúti kebabosokat" és a "szír henteseket" üdvözlő - ám jelenlegi létszámukhoz ragaszkodó - kijelentéseket tett, ő maga és a kormánya több tagja fogalmazott meg dörgedelmes, sokakban könnyen félelmet keltő gondolatokat is a muszlimokkal kapcsolatban. Ráadásul a haramot "hivatalosan" sem fogadta jól a kabinet, hiszen Soltész Miklós egyházügyi államtitkár nemcsak "több mint barátságtalan" lépésnek nevezte, továbbá fölrótta a hazai iszlám közösségnek azt is, hogy az elmúlt években nagy összegű támogatásokat kaptak az államtól, s utalt egyházi jogállásuk parlamenti elismerésére is.
Orbán, 2015. január 7., Párizs
"Amíg én vagyok a miniszterelnök, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország" - mondta a Charlie Hebdo elleni merénylet áldozatai előtt tisztelgő békemeneten. Hozzátette: "nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk magyar országként megtartani".
Orbán, 2015. július 25-én, Tusnádfürdő
"Van valami, amit nemcsak szeretnénk, hanem akarunk, mert csak tőlünk függ: meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot".
Rogán Antal, 2015. szeptember 1., Magyar Idők
"Szeretnénk-e, hogy az unokáink az Egyesült Európai Kalifátusokban éljenek" - tette fel a kérdést, majd válaszolt is rá, mégpedig hogy "nem".
Orbán, 2015. szeptember 3., Brüsszel
A Donald Tuskkal folytatott megbeszélése után elmondta, hogy a történelemről is beszéltek az Európai Tanács elnökével. A miniszterelnök ezután arra jutott, "a muszlim közösségekkel való együttélésről csak nekünk van tapasztalatunk, mert nálunk voltak 150 évig". Hozzátette, nem akar véleményt mondani Franciaországról, Belgiumról, Hollandiáról, de nekünk ahhoz jogunk van, hogy ne akarjunk együtt élni nagy számú muszlim közösségekkel.
Orbán, 2015. szeptember 4., Kossuth Rádió
Miért nem ért egyet azzal, hogy más kultúrából érkező emberek nagy tömegben érkezzenek ide - kérdezték a kormányfőtől, aki azt mondta: azért, mert azt szeretné, ha a gyerekei is egy "olyan Magyarországon élnének, ami az ezeréves Magyarország folytatása. Ez meg tud változni, ha elfoglalják az országot, vagy kommunizmust vezetnek be, vagy ha gyorsan megváltozik az itt élő emberek összetétele". Orbán szerint most még megtehetjük, hogy nem követjük Németország és Franciaország példáját, azaz hogy befogadunk nagy számú muszlim bevándorlókat, de később már nem leszünk döntéshelyzetben.
Orbán, 2015. szeptember 7., Misszióvezetői értekezlet
"Nekünk is az adottságunk - függetlenül, ki mit gondol róla, szereti-e a túrós csuszát, vagy nem -, hogy együtt élünk néhány százezer romával, amit valahol valaki eldöntött, ezt mi megörököltük, ezzel kell együtt élnünk, de mi nem várjuk el senkitől, hogy ők is éljenek együtt nagy számú roma kisebbséggel, mi nem szólhatunk ebbe bele. De ők sem szólhatnak bele abba, hogy Magyarország kívánja-e az összetételét megváltoztatni, vagy nem. Senkinek nincs joga azt mondani, hogy: de változzatok meg". A kormányfő hosszan fejtegette: politikai értelemben semmi baja az iszlámmal, egy "lelki és szellemi építménynek" tekinti, ami a világ egy jelentős részén civilizációkat hozott létre. Nem akar az iszlám természetéről szóló vitákat folytatni, mert "nem tekintenénk helyesnek, ha a mostani helyzetben megromlana a kapcsolatunk iszlám országokkal", Törökország és az öböl menti országok ugyanis "a barátaink akkor is, ha nem akarunk nagy számú magyarországi iszlám kisebbséget". Arról is beszélt, semmi baja az itt élő muszlim közösséggel sem., sőt, "igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körúton. Hogy a szír hentesnél vehetünk bárányhúst húsvétra. De nem szeretnénk, ha az arányok megváltoznának".
Orbán, 2015. szeptember 15., TV2
"Persze van bűnözés, terrorfenyegetettség, ingyenélés-probléma is, de az igazi probléma, hogy kihívás érte az életformánkat: ahol az iszlám térségből nagy számban jöttek emberek, ott párhuzamos társadalom él" - mondta, kifejtve, hogy amikor ezek a közösségek megérkeznek Európába, akkor kialakítják a saját társadalmukat, és az utánpótlás szinte korlátlan, ráadásul sokkal több gyereket vállalnak, mint a hagyományos európai keresztény közösség. Hozzátette: amikor az iszlámról beszél, akkor kultúráról és életmódról beszél, például férfi-női egyenjogúságról, házasságról, szexualitásról. Szerinte, amikor ezek az emberek Európába jönnek, a saját életformájukat akarják élni, "nem akarják elsajátítani az európai értékeket". Onnantól, hogy párhuzamos társadalmak jönnek létre, csak matematikai kérdés, hogy mi lesz, ők szaporábbak, termékenyebbek, versenyképesebbek, úgyhogy ha engedjük a versenyt, elveszítjük azt. Mint fogalmazott, "egyetlen választásunk van: nem engedjük be őket, és ilyenfajta versenyben nem veszünk részt."
Orbán, 2015. szeptember 17., közös interjú a Die Presse, a Die Welt, a The Times és a Le Figaro című lapokban
"Tanulmányoztuk, hogy mi történt az elmúlt években a nyugat-európai országokban. Nyugati kormányok őszinte erőfeszítései ellenére nem sikerült integrálni a muszlim közösségeket, és mi magyarok nem akarunk párhuzamos társadalmakat, mert akkor a keresztények számbelileg vesztésre állnának. Ha beengedünk muszlimokat a kontinensre, hamarosan többen lesznek, mint mi. Ez egyszerű demográfiai és matematikai kérdés, az iszlám világban korlátlan a muszlimok utánpótlása. (...) A muszlimok erősebbek, jobban tisztelik az életet, a családot és a gyerekeket, jobban respektálják a kulturális egységet". Arra a kérdésre, hogy tisztának akarja-e megőrizni Magyarországot, azt felelte, hogy "ez nem tisztaság kérdése. Történelmileg tekintve Magyarország talán Európa legkevertebb társadalma. De Magyarország egy keresztény nemzet."
Balog Zoltán, 2015. szeptember 17., ARD televízió
"Önmagukért beszélnek a kormány által bevezetett humanitárius intézkedések, amelyeket az ország a bevándorlóknak nyújt. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani azt, ha egy ország ragaszkodik a történelmi-kulturális hagyományaihoz, és nem a jobb élet reményében bevándorlókkal akarja megoldani a demográfiai problémáit". A miniszter szerint fenn kell tartani "a kulturális egyensúlyt Európában, mert ha a kontinens kulturális konfliktusba kerül, akkor abból a kereszténység jön majd ki vesztesen" - mondta az emberi erőforrás miniszter.
Szijjártó Péter, 2015. szeptember 17.
"Most, amikor egyértelmű törekvések vannak arra, világvallásokat, kultúrákat egymással mesterséges és mesterkélt módon szembe próbáljanak állítani, a legjobb időzítés a mai, hogy elmondhassuk, egy muzulmán ország muzulmán alapítványának segítségével egy keresztény ország katolikus szerzetesi közössége tudta megvalósítani egy olyan álmát, amelyre nem lett volna lehetőség, ha mindez a barátság, ez a kultúrákon és vallásokon átívelő szövetség nem jön létre" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter egy keresztény gyermekotthon azeri támogatásból felújított épületének avatásán. Hozzátette: lehet sok különbség a muzulmánok és keresztények között, más nyelvet beszélnek, talán máshogy is gondolkodnak, de mindezzel együtt szerinte az ilyen alkalmak, mint az épületrész átadása, bizonyítják, hogy "sokkal több bennünk a közös, mint ami megkülönböztet minket egymástól". Megjegyezte: a legfontosabb elve az iszlám vallásnak és a keresztény-katolikus tanításnak is az, hogy a gyengéket mindig fel kell karolni, és a gyerekeket mindig segíteni kell. "És mi igazából erre kötöttünk szövetséget. Adja a jó Isten, hogy minél több ilyen szövetség létrejöjjön a világban".
Szijjártó, 2015. szeptember 18., Népszava
"Európában nemzetek vannak, amelyeknek joguk van arra, hogy döntést hozzanak arról, kivel akarják megosztani az életüket. A franciák hoztak egy ilyen döntést a muszlimok kapcsán, mi ezt tiszteletben tartjuk, nem kommentáljuk. Ugyanakkor mi is előírjuk, hogy mások tiszteletben tartsák a mi döntési jogainkat (...) a magyaroknak megvan a joguk arra, hogy döntsenek arról, kivel akarják leélni az életüket, és kivel nem."
Orbán, 2015. szeptember 30., The Wall Street Journal
"Magyarországnak nincs szüksége migránsokra, akiknek a legtöbbje muszlim (...) A muszlim kultúra nagyon erős, nem vagyunk ellene, de nálunk nem létezik olyan párhuzamos társadalom, amely nem illeszkedik az európai értékek közé." Kitért arra is, hogy Magyarországnak őriznie kell a függetlenségét, és az országnak rendelkeznie kell azzal a választási lehetőséggel, hogy akar-e otthont adni más kultúráknak.
Kósa Lajos, 2015. október 1., Magyar Idők
Az elmúlt évtizedekben a Nyugatra érkező bevándorlók integrálása reménytelen, mert a muszlim kultúra gyökeresen eltér az európaitól - állította a Fidesz új frakcióvezetője. "Ha Európában él egy muszlim közösség, annak jogában áll-e a többségitől eltérő, belső szabályokat vonatkoztatni önmagára? Lehetséges-e például többnejűség Európában? Akár csak egy kicsit, csak egyeseknek? El lehet-e fogadni Európában, hogy a nők helyzete merőben más a muszlim közösségekben, mint amit mi elfogadhatónak tartunk? Hogyan fogunk együtt élni egy mellettünk kiépülő, de bezárkózó társadalommal? Erre nincsenek kimunkált európai válaszok."