Az eredeti elképzelések szerint jóval több múzeumi épületet terveztek a Városligetbe, mint amennyi mostanra megvalósulni látszik. Sajtóértesülések szerint a kulturális komplexum néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott projektlistájának majdhogynem harmadát törölték. Éppúgy megváltak az Építészeti Múzeum tervétől, mint ahogyan letettek a Magyar Fotográfiai Múzeum megvalósításáról is. Igaz, építészeti múzeumot nehéz elképzelni, hiszen nincsenek tárgyi emlékeink például az ókori Mükéné és Tirünsz régészeti feltárásából, fotóművészeti intézményünk pedig már van. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum erősen alulreprezentált gyűjteménye azonban egymillió fényképet tartalmaz, köztük 1840-ben készült dagerrotípiát is.
A Liget Budapest Projekt ütemezését és tartalmát kormányhatározatok rögzítik, azonban Baán László, a múzeumi negyed kormánybiztosa lapunknak elmondta, úgy véli, az érvényben lévő határozatokból nem olvasható ki, hogy jelenleg bármit is töröltek volna a projektlistából, amely az eredeti szándék szerint öt múzeumot tartalmazott volna. „Ugyanakkor a projekt még jelenleg is tervezési és előkészítési szakaszban van, korrekciók még elképzelhetőek, mint ahogy az elmúlt négy évben – szakmai és civil egyeztetések eredményeit figyelembe véve – is történtek változások a múzeumi negyed összetételét illetően” – fogalmazott.
A közelmúltban hirdettek győztest a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tervezői pályázatán, a Mérték Építészeti Stúdió nyerte az intézmény építészeti tervpályázatát 549 millió forintos ajánlattal. (Építészeti sajtóorgánumok szerint ők tervezik az állatkerti szub¬trópusi csarnokot, a biodómot is.) Az 1896-os millenniumi évben átadott Közlekedési Múzeum egy részét elbontják, az eredeti kupolát, amely a második világháború során sérült meg, visszaépítik. Továbbá egy 3000 négyzetméteres térszint alatti bővítés is várható az országos gyűjtőkörű múzeumban. Mindenesetre a sokáig hiányolt szerződést már megkötötték, ellentétben az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum tervezőivel.
Karácsony Gergely, Zugló polgármestere úgy véli, a döntések nehézkes megszületése és a tényleges szerződéskötési időpont állandó csúszása nem kedvez a Városliget beépítését támogatóknak. „A Nemzeti Galéria megépítésére ebben a parlamenti ciklusban reális esély már nincsen. Nem hiszem, hogy Orbán Viktor egy szétbarmolt Városligettel, egy félkész beruházással és kivágott fákkal akarna kampányolni Budapesten” – fogalmazott a baloldali zöld párt, a Párbeszéd Magyarországért politikusa.
Ezzel szemben a Városliget Zrt. tájékoztatása szerint az épületek közül a legproblémásabbnak ítélt Új Nemzeti Galériára kiírt tervpályázaton a zsűri döntése értelmében két nyertes pályázóval – a japán SANAA és a norvég Snøhetta – folyamatosan tárgyal a projektcég, a jogszabályi előírások által megszabott eljárásrendben. Azt ígérik, az új épületet az összességében a legjobb ajánlatot tevő iroda tervezheti majd meg. Kérdés, mikor kerül erre sor.
Karácsony Gergely szerint a Liget fái közé tervezett új épületek közül csak a Magyar Zene Házának van létjogosultsága (a Kertem szórakozóhely helyén állna), bár úgy véli, nincs értelme a költséges megépítésnek, mivel fővárosunk már rendelkezik három világszínvonalú hangversenyteremmel.
A Népszava érdeklődésére elmondta, hibásnak véli a múzeumi negyed elképzelést, s még turisztikai szempontból sem látja előnyösnek. „A legfontosabb a Ligetnek, mint parknak a rehabilitációja lenne, azonban ironikus módon, éppen arról nem írtak még ki pályázatot” – mondta. Hozzátette, a kormány egyelőre még nem változtatta meg hivatalosan az álláspontját, de szerinte szándékosan húzzák-halasztják a döntést az Új Nemzeti Galéria ügyében is. „Úgy hiszem, ez a projekt végét jelentheti, mert ha nem fogják időben elkezdeni az építkezést, talán nem is fognak hozzá. Beszédes az is, hogy húszezer ember aláírta a Liget beépítése elleni petíciót, amely azt bizonyítja, hogy a zuglóiak többsége ellenzi a beruházást. Polgármesterként ezt a választópolgári akaratot szeretném érvényesíteni” – mondta.
„A civil és szakmai szervezettekkel zajló folyamatos párbeszéd eredménye, hogy az emberek egyre jobban várják a Városliget megújítását” – jelentette ki Karácsony állításával szemben Baán László. A kormánybiztos hozzátette: ,,Az állítólagos húszezer tiltakozó aláíróból, az előre beharangozott több ezer tüntetőből csupán néhány százan mentek el a Civil Zugló által szervezett demonstrációra. A tüntetés csak arra volt jó, hogy demonstrálja a valóságot a tiltakozás tényleges támogatottságáról. A petíció pontjai egyébként számos hamis állítást tartalmaznak a tervezett beépítésről, különösen a zöldterület csökkenésével való riogatás nyilvánvaló megtévesztés, így a választópolgárok az ellen tiltakoztak, aminek a megvalósításáról soha nem volt szó”.
S ami még fontosabb: azt ígérik, a Liget Budapest Projekt ütemezésére vonatkozó hatályos kormányhatározatok szerint az új épületeket 2018 márciusában, vagyis kampányidőszakban már birtokba veheti a közönség. Bár láttunk már példát arra, hogy körülbelül négy év kormányzati döntéseit egy könnyed mozdulattal hajították a kukába.
