Kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhetne el az országos tisztifőorvos a menedékkérőknek válsághelyzet esetén, ha a parlament elfogadja az erről szóló kormányzati törvényjavaslatot. Balog Zoltán tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek az egészségügyi törvény módosítására irányuló javaslatát. Az emberi erőforrások minisztere általános indoklásában azt írta: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete most stabil, de a migrációs nyomás szükségessé tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel a kialakult helyzet hatékonyan kezelhető.
Noha drasztikusan csökkent a közterületeken és a befogadó állomásokon tartózkodó menekültek száma, változatlanul tartja magát a félelem, hogy a "migránsok" fertőzéseket hurcolnak be az országba. Erre a Fidesz-kabinet is alaposan rájátszik, hiszen néhány hete az Emmi azt közölte, több mint 200 millió forintot költöttek eddig a "migránsok" egészségügyi ellátására. Ugyan rendszeresen riogat a kormány járványveszéllyel a krízisben, augusztus végéig az ÁNTSZ 8479 szűrővizsgálatot végzett a menekültek körében, ebből pedig csupán 206 eredmény volt pozitív, az is olyan betegségek esetében, melyek ellen a magyar társadalom átoltottsága szinte száz százalékos. Ráadásul Budapesten működik Közép-Kelet-Európa egyetlen közegészségügyi biztonsági laboratóriuma, ahol a legveszélyesebb fertőző betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Ha felbukkanna egy térségünkben nem ismert, veszélyes vírus vagy baktérium, minden bizonnyal ez a labor is bekapcsolódna annak azonosításába és a megfelelő gyógymód kiválasztásába. A laboratóriumot fenntartó Országos Epidemiológiai Központ ugyanakkor a Népszava érdeklődését elhárítva annyit közölt: a Nemzeti Biztonsági Laboratórium felkészült és alkalmas egy esetleges veszélyes kórokozó azonosítására és további vizsgálatára, ahogyan azt tette az Ebola-járvány idején is, de napi munkájával kapcsolatban nem adhatnak ki információt.
Mivel azonban tömegek indultak meg Európa nyugati és északi országai felé, azt is szerettük volna megtudni, vajon a hasonló külföldi laborokkal milyen az együttműködés, de itt is fennakadtunk az információs szűrőn és csak annyit tudtunk meg, hogy az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) jelentései szerint a menekültek körében időnként valóban előfordulnak ritka betegségek, amelyek Európában már régóta nincsenek jelen. Az ÁNTSZ sajtóirodája ezek között említette a korábban Dániában, Svédországban és Németországban felbukkant bőrdiftériát, vagy az ugyancsak német nyelvterületen és Hollandiában észlelt tetű által terjesztett visszatérő lázat, illetve úgynevezett lövészárok lázat. Ezek súlyos fertőzések, de jól kezelhetők - tudtuk meg, a hazai előfordulásáról viszont nem kaptunk információt.
A menekültekre leselkedő veszélyekkel kapcsolatban az ÁNTSZ ugyanakkor ismét hangsúlyozta, a zsúfolt együttélés mindig nagy kockázattal jár, ha egy közösségben fertőző betegség üti fel a fejét - vagyis a táborokban, befogadó állomásokon élő menekültek között a védőoltással nem rendelkezők valóban kockázatnak vannak kitéve. A hosszú utat megtett menekültek körében jelentkező kimerültség és legyengültség ráadásul fogékonyabbá teszik őket a sima influenzafertőzésre is, de ez először a már Nyugat-Európába érkezett menekülteket támadhatja meg, hiszen az északi féltekén általában nyugat felől terjednek az influenzavírusok és a keletebbre, délebbre eső országokban csak ezután kezdődnek a megbetegedések - emlékeztetett a népegészségügyi hatóság. Vagyis: influenzát sem tőlük kapunk majd, hanem sokkal inkább a nyugatról érkező turistáktól.
Európával szemben a kormány
- "Európa égető kötelességének" nevezte a menekültek befogadását Jean-Claude Juncker Párizsban, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 13. kongresszusán. "Üdvözlet a menekülteknek!" - mondta az Európai Bizottság elnöke 39 európai ország 509 delegáltjának tapsvihara közepette. Juncker úgy fogalmazott: "a menekülteknek szolidaritásra van szükségük, és Európa égető kötelessége őket befogadni". Óva intett "a szélsőjobboldaltól és mindazoktól, akik méltatlan érzelmeket keltenek" az Európát sújtó migrációs válság apropóján. Ugyanakkor büszkének nevezte magát amiatt, hogy a "szerencsétlen" menekültek szívesebben választják "Európát, a béke szigetét", mint "inkább az Egyesült Államokat, Kínát vagy Oroszországot".
- Magyarország javasolni fogja az ENSZ-ben, hogy a bevándorlási nyomás kezeléséből ne csak Európa vegye ki részét, hanem világkvóták révén a világpolitika nagy szereplői is, akik részesei voltak azoknak a döntéseknek, amelyek nyomán instabil térségek jöttek létre földrészünk közelében - közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szombaton szólal majd fel az ENSZ Közgyűlésben.
- "Budapest hivatalos politikája emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan" - válaszolta a horvát miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mit tesz Horvátország, ha Magyarország lezárja a horvát-magyar zöldhatárt. Magyarországon már több mint egy éve nincs amerikai nagykövet, ami szerinte önmagáért beszél. "Nem szeretek Magyarországról beszélni, mert annak mindig van etnikai áthallása" - hangsúlyozta Zoran Milanović. Hiába a rengeteg bírálat, a magyar kormány még mindig a kerítésben, vagy legalábbis valami hasonlóban látja a megoldást. Az úgynevezett gyorstelepítésű drótakadályt a magyar-horvát zöldhatáron, Zákány és Botovo között húzzák fel a magyar katonák. A parlament tegnap megszavazta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek a menekültek polgári és büntető ügyeiben eljáró bíróságok illetékességét a horvát határon előállt helyzethez igazítják. A határozatot a kormánypártok mellett jobbikos és LMP-s képviselők is megszavazták, az MSZP tartózkodott.
