De nemcsak a weboldal, a mobilalkalmazás, illetve a Facebookhoz kapcsolódó más szolgáltatások - mint az Instagram képmegosztó - sem működtek. Míg a korábbi leállások alkalmával a Facebook-csapat szinte azonnal reagált az eseményekre, tájékoztatva a világot a technikai zökkenőkről, addig a hétfő esti nagy leállás folyamán semmilyen hivatalos közlés nem jelent meg. Az eset nemcsak a felhasználókat, de a részvényesek körében is riadalmat keltett, a közösségi oldal részvényei szinte azonnal négy százalékot esetek.
Mint kiderült, a leállás hátterében az állt, hogy a portál Graph nevezetű alrendszere - amely tulajdonképpen a Facebook motorja - meghibásodott. A Graph felel szinte mindenért az oldalon, így a fényképek, videók és más elemek megjelenítéséért is - vagyis ha a rendszer nem működik, átmenetileg a Facebook-nak is annyi. Bár részletes beszámolót nem közöltek, lehetséges, hogy a hétfői leállásnak köze van a közösségi oldal egyik újításához: mostantól minden videó magától elindul a felületen, ez pedig hirtelen nagy megterhelést jelenthet a rendszernek. Az újdonság emellett sokak számára idegesítő is, szerencsére a beállításoknál ki lehet kapcsolni.
Meglepő adatokról számolt be az Eurostat: az EU-ban a nyugdíjas korosztály internethasználói közül Magyarországon a legmagasabb a közösségi hálózatokat - elsősorban Facebook - használók - írja a napi.hu. A 2014-es adatok szerint az EU-ban a 65-74 éves korosztály 23 százaléka használta az internetet. A legtöbb idős ember skandináv országokban (Finnország 68, Dánia 84 százalék) és Luxemburgban (81 százalék) használja a netet, míg a legkevesebb Bulgáriában és Görögországban (10-10 százalék). Magyarország az uniós átlag felett teljesít a maga 28 százalékával.
A idős honfitársaink viszont élen járnak az EU-ban a közösségi háló használata terén, több mint felük (51 százalékuk) tartozik ebbe a csoportba, ami több mint duplája a 23 százalékos uniós átlagnak. A magyar idősek leginkább e-mailezésre és hírek olvasására használják a netet, (a netezők 89-89 százaléka tartozik ebbe a körbe), árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat keres (84 százalék). Utóbbi értékek is az uniós átlag felett vannak, de különösen szembetűnő az eltérés az online hírolvasás terén, hiszen itt az EU-átlag csupán 60 százalék.
