MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre ellátogatók például 99 program közül választhattak, többet tudhattak meg a hídépítésről, a mobilalkalmazások fejlesztéséről és az atomenergiáról. A Semmelweis Egyetem bonctermi látogatással, fiktív betegjogi perrel és sebészeti gyakorlatokkal is várta az érdeklődőket.
Az Ericsson Magyarország megnyitotta egyébként szigorúan zárt kutatólaborjait, és Roboskicc Challenge elnevezéssel rekordkísérletre is készültek, amelynek keretében legalább 500, újrahasznosított anyagokból épített firkarobotot vártak közös rajzolásra. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Budapesten drónbicikli-bemutatóval, elektrolízises zsiráffestéssel és lézershow-val is készült a Kutatók éjszakájára, míg Miskolcon a 70-es és 80-as évek számítógépes játékaival, Szegeden pedig a baktériumok és algák világával ismerkedhettek a látogatók a programjaikon.
Vidéken számos más helyen is izgalmas programokkal készültek: a Szent István Egyetem Gödöllőn globális faluval, mobil robotokkal, Rubik-kocka show-val és éjszakai nyelvvizsgával, Békéscsabán pedig drónnal történő reklámfilmkészítéssel várták az érdeklődőket.
A Robotok világa címmel a Kutatók éjszakáján indult a győri Mobilis Interaktív Kiállítási Központ tematikus éve. Természettudományos kísérleti bemutatók, fogaskerekes építőjáték, legórobotverseny és golyópálya-építés is szerepelt a programban.
A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi tanszékein a hőfényképkészítéstől a fénycsapdázáson át, a sejtek és szövetek mikroszkópos megfigyelésén keresztül a frontérzékenységi tesztek készítéséig sok mindenbe bekapcsolódhattak a látogatók.
A Pécsi Tudományegyetemen - ahol a botanikus kertben kalandtúrát is szerveztek - a közönség megtudhatta, hogy fel lehet-e törni minden számítógépes rendszert, hogy mi a titkuk a nemzetközi versenyeket nyerő eco-autóknak, és mi történne, ha földrengés sújtaná Magyarország nagy részét.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetében a harmadik birodalom által is használt rejtjelezőgép, az Enigma egy működőképes példányát is bemutatták, és az érdeklődők megismerkedhettek azoknak a lengyel matematikusoknak a munkásságával is, akik elsőként feltörték az Enigma kódját.
A Debreceni Egyetem Umberto Eco A rózsa neve című regénye nyomán szabadulójátékra invitált, de bárki készíthetett DNS-nyakláncot vagy részt vehetett gerincegérrel történő állapotfelmérésen, bepillanthatott Sir Christopher Lee és a filmes rosszfiúk lélektanába, vagy azt is megtudhatta, hogyan vizsgálják a rovarok személyiségét.
A Kutatók éjszakája az Európai Uniós Marie Sklodowska-Curie Akció keretében valósult meg kontinensszerte szeptember negyedik péntekén, az alkalomra idén 280 városban készültek különböző tudománynépszerűsítő programokkal.
